A modern amerikai nő lelkiállapotát tanulmányozó Princeton Egyetem pszichológusai erős összefüggést vélnek felfedezni az anyagi helyzet feletti aggodalom és aközött, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
Azok a nők, akik túlságosan sokat gondolkodnak anyagi problémáikon, kevésbé boldogak az életükkel. Ráadásul a várakozásokkal ellentétben a legtöbb aggodalmaskodónak igencsak van mit a tejbe aprítania, ami arra utal, hogy a lelki békéhez kevés az, ha dagad a pénztárcánk. állítja Talya Miron-Shatz a Woodrow Wilson Köz-és Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának kutató munkatársa.
"Ha csinos összeg szerepel is a bérjegyzékben, nem lesz túl boldog, ha folyton azon aggodalmaskodik, nem fogják-e kirúgni, nem fogja-e elveszíteni a betegbiztosítását, meg tud-e felelni a kihívásoknak." - mondta Miron-Shatz. A hasonló aggodalmak az összes jövedelmi réteg képviselői közt megfigyelhetők. Ellentmondásos módon azok, akik nem nagyon törődnek a megtakarításokkal, a továbbtanulással, vagy egyszerűen csak a megélhetéssel, sokkal boldogabbak.
A tanulmány a Judgment and Decision Making folyóiratban jelent meg. Miron-Shatz reméli, hogy az eredmények befolyásolják majd a törvényhozást, különösen azokat, melyekre Obama elnök és a kongresszus tesz javaslatot a válságból való kilábalás érdekében. Munkája felhívhatná a figyelmet a pénzügyi „biztonsági háló" megalkotására, mely közvetlenül növelné a bevételeket.
Miron-Shatz két különböző tanulmányt végzett el közel 1 000 különféle életkori és jövedelmi csoportba tartozó nő bevonásával, hogy megértse, miként befolyásolja a jövedelem és az anyagi biztonság feletti aggodalom miként befolyásolja az elégedettség érzését. Az egyik tanulmányból kiderült, hogy az anyagi biztonság ugyanolyan fontossággal bír, mint a rendelkezésre álló pénz mennyisége. A második tanulmány résztvevőit arra kérte, hogy a jövőt nyitott végűnek képzeljék el. Azok, akik ennek során hangot adtak aggodalmuknak (nyugdíj, tandíj, megélhetés, stb.), kevésbé voltak elégedettek az életükkel, mint azok, akiket ezek a gondolatok nem foglalkoztattak. Az egyik résztvevőben a jövő kapcsán az alábbi kérdés fogalmazódott meg: „Boldog és anyagilag stabil leszek-e?" Miron-Shatz elmondása szerint a stabilitás elengedhetetlen. „Ez nem kapzsiság, hanem szeretnénk tudni, hogy ami a miénk, azt nem vehetik el tőlünk." A jólét körüli vitába bele kell vonni az anyagi biztonság érzését, mivel „világosan látható, hogy hiányzik a gazdaságtan témaköréből" - írta bevezetőjében.
A pszichológusok már régóta szeretnék megérteni a pénz és boldogság közötti összefüggést. Bár a „pénz nem boldogít" szólás közismert, tanulmányok kimutatták, hogy a jólét szerepet játszhat a jó közérzet fokozásában. Bár magát a jólét fogalmát elég szegényesen írják körül. A kapcsolat bonyolultságát csak fokozza az, amit a Priceton Nobel-díjas pszichológus emeritus professzor Daniel Kahneman az „elégedettségi taposómalom"-nak hív. Az emberi boldogság terén végzett úttörő jellegű munkáiban Kahneman azt találta, hogy az elégedettség nem szükségszerűen növekszik együtt az anyagi helyzet javulásával.
