"A játék, az gyönyörű"- olvashatjuk a nagy játékostól, Kosztolányitól. Ő felnőttként is imádta a játékos életet, a nyelvi játékokat, mások ugratását. Lételeme volt a játék.

A játék számtalan utat kínál számunkra, számtalan önismereti lehetőséget rejt. Felnőttként is.

Megtanít az együttműködésre, a játék önmagában vett örömére, a verseny szellemiségére, a győzelem és a veszteség megélésére, a csalás megtanulására és elviselésére.

Kiszakít a hétköznapiságból, és visszavezethet az elfeledettnek hitt gyermekkor világába, a szimbólumok, a mesék és a szerepjátékok univerzumába.

A játéknak vannak komoly hódolói, vannak áldozatai, de vannak olyanok is, akik képtelenek a játékra. Ez utóbbi akár komoly személyiségzavarokat, betegségeket is jelezhet.

Ha úgy döntünk, hogy játszani szeretnénk, először el kell köteleződnünk a játék valamely szintje mellett:

 A néző-játék: aki emellett dönt, az nem vállal nagy kockázatot, hisz mindössze csak szemlélője a játék valamely formájának (sportmérkőzésnek, mozinak, koncertnek).

 A résztvevő játék: ilyenkor már aktív részesei vagyunk egy olyan játéknak, amit élvezünk is.

Az átalakító játék: a játék legmélyebb, legösszetettebb formája. Ilyenkor nemcsak részese valaki a játéknak, hanem a játék maga alakítja és formálja a játékos életét, újfajta képességekkel és erőforrásokkal gazdagítja (pl. egy olimpikon esetében)

Mindannyiunkban ott rejtőzik valamilyen játékos személyiség. S hogy milyenek is vagyunk?

Nézze meg az alábbi jellemzésekből melyik illik önre:

 A Joker: Messziről fel lehet ismerni. Ő az, aki az élet minden területén megtalálja a humort. Az iskolában ő az osztály bohóca, aki állandóan megnevetteti az embereket (Whoopi Goldberg, Robin Williams). Ez a szerep azonban gyakran nehéz keresztként nehezedik a vállukra, s nem sok lehetőségük van arra,hogy kilépjenek belőle.

A Felfedező: Imádja a kihívásokat, állandóan keresi és kutatja a világ érdekességeit, csodáit. Megismerni vágyik önmagát és másokat, választ találni a lét nagy kérdéseire és a tudomány megoldatlan rejtélyeire. Számára nincsenek határok, korlátok, hisz állandóan ezeket igyekszik lerombolni.

A test és az erőnlét felfedezői között találhatjuk a vad utazókat, természetbúvárokat, az őrült sportok szerelmeseit (Cousteau, Colombus)

A szellemi kihívások ínyencei közé tartoznak a számítógép zsenijei, az orvostudomány, az irodalom, a művészet vagy a filozófia-pszichológia szakértői (pl.Stephen Hawking, Picasso, Einstein)

A Versenyző: A játék számára csak a győzelemért létezik, maga a játék öröme el is sikkad. Közéjük tartoznak a vállalkozók, az atléták, a számítógépes játékok megszállottjai, a tőzsdézés szerelmesei (pl. Bill Gates)

A Művész: a szépség mindenféle megnyilvánulása, kifejezési formája lenyűgözi és rabul ejti. Akár építészetről, akár írásról, akár festészetről van szó.

Az Igazgató: Szereti végigvezényelni az élet nagy előadásait. Dirigálhat egy filmet, egy országot, egy céget, családot.

A Mesélő: Életének célja, hogy mások fantáziáját megmozgassa, különleges történeteket találjon ki. (pl. Jókai Mór)

 Az Előadó: Élete állandóan a nyilvánosság előtt zajlik. A szereplés, mások szórakoztatása, a nyílt önmegmutatás a lételeme. Legyen szó akár színészről, akár zenészről vagy akár modellről.

A Mesterember: Szeret a két kezével létrehozni különféle dolgokat. Igazi örömet az okoz neki, ha az élettelennek tűnő, mások számára semmitmondó nyersanyagba életet lehel, különlegeset hoz létre. Ő egy konzerves dobozban vagy egy gyógyszeres fiolában is határtalan lehetőséget lát, ha alkotásról van szó.

Nos, nem találja a játék-személyiségét?

Pedig bizonyosan ott rejtőzik önben, csak arra vár, hogy felfedezhessék....

K.V.