A legnagyobb mértékű drágulás az északi (Dunakeszi, Fót, Göd, Vác) és a keleti (Veresegyház, Mogyoród, Gödöllő, Kistarcsa) területet jellemezte. A keleti szektorban 2016 elején még az egyik legalacsonyabb árakon lehetett ingatlant vásárolni, a 17%-os emelkedésével tavaly már a középmezőnyben végzett.
Az északi szektor a legnagyobb mértékű, 19%-os drágulással sem tudta behozni a legdrágább nyugati (Budakeszi, Budaörs, Törökbálint) és északnyugati (Szentendre, Solymár, Üröm, Pomáz) területeket. A déli (Érd, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti) és a délkeleti (Vecsés, Üllő, Gyömrő) irányban kisebb mértékben, átlagosan 10%-kal emelkedtek az árak, de még így is a legolcsóbb agglomerációs városokat és településeket találjuk ott.
2017-ben már az agglomeráció minden szektorában 200 ezer forint feletti átlagos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, sőt, a drágább szektorokban ez az érték már a 300 ezer forinthoz közelített. A tranzakciós arányszámokat megvizsgálva az ingatlan adásvételi forgalom majd 60%-a a déli és az északi agglomerációs szektorban zajlott. Ezt a tendenciát a kedvezőbb árú, délen elhelyezkedő települések és a dinamikusan fejlődő északi szektor alakította.
- Az agglomerációban érdeklődő vásárlóink javarészt az állami támogatásokkal megvásárolható ikerházakat, családi házakat keresik mind Budaörs, mind Érd térségében, amelyek közül a budaörsi területek természetesen jelentősen drágábbak – mondta a Duna House érdi és budaörsi irodájának értékesítési vezetője. Breitner Tamás hozzátette: az agglomeráció nyújtotta előnyök mellett az új építésű házak esetében a minőségi tényezők is felértékelődtek, így egyre többen keresnek alternatív megoldásokat akár az energiaellátás, akár a fűtési megoldások között.
