A jó idő beköszöntével egyre többen érzik zavarónak a lábaikon kanyargó visszerek látványát. Tavasszal még sor kerülhet műtéti megoldásokra is, de a nyári kánikula előtt mindenképpen érdemes megismerni, hogy mi egyebet tehetünk a visszértágulatok kialakulása ellen. A visszérbetegség rizikótényezőiről, tüneteiről, és a megoldási lehetőségeiről dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa beszélt.

Nem csak a látható visszerek a veszélyesek

A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek tágulata gyakran olyan tünetek okoz – például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök – melyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére. A probléma pedig éppen ebben rejlik, hiszen sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósult, esetleg szövődmények alakulnak ki a bőrön, például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. Holott a szövődmények, köztük a késői vénás lábszárfekély megjelenése, korai kezeléssel lennének megelőzhetőek
A visszérbetegség oka többek között a visszerekben megnövekedett nyomás, ami leggyakrabban a tartós ülő, álló testhelyzetből ered, és hosszabb idejű fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Az örökletesség és az életmód is hozzájárulhat a visszérbetegség kialakulásához.

Kik hajlamosak a visszérbetegségre?

- Akiknek a családjában előfordul visszeresség, nagyobb valószínűséggel számíthat ennek megjelenésére.
- Az elhízás és a terhesség szintén rizikófaktornak számítanak. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénák nyomását okozó növekvő anyai és magzati testsúly miatt változik meg a vénás keringés. Gyakran a többedik terhesség esetén megjelenhetnek gáttáji és a kismedencei vénatágulatok is, ezek azonban a legtöbb esetben a szülést követően visszafejlődnek.
- Akik hosszútávon álló- illetve ülőmunkát végeznek, azok a vénás véráramlás egyik fontos feltételétől, a környező izmok munkájából adódó pumpafunkciótól vannak megfosztva.
- A nagyobb melegben, jobban kitágulnak az erek és fokozódnak a panaszok. Ezért a visszérproblémával küzdőknek érdemes felkészülni a nyári kánikulára, illetve kerülni a forró fürdőket, szaunát.

Életmódtanácsok és megoldások

- Akinek már vannak látható visszerei, vagy aki csak hajlamos a visszérbetegségre kerülje a hosszas állást, a nagyon magas sarkú cipőket. Kialakult visszértágulatok esetén a legfőbb eszköz a kompressziós zokni vagy harisnya viselése, de segíthet a meleg-hideg váltózuhany, a rendszeres mozgás, és a visszértorna is. A nem műtéti megoldások számos esetben sikeresen megelőzhetik a késői szövődményeket és enyhíthetik a meglevő panaszokat, bár a már kialakult visszerek eltüntetésére nem alkalmasak.- ismerteti dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa.
A tágult visszerek eltávolítására a szklerotizáció, amely során egy speciális anyag kisebb vénába fecskendezésével elzárják azt, majd felszívódásával megszűnik az adott érszakasz tágulata, valamint a különböző visszérműtétek jönnek szóba.
Mivel ezek a beavatkozások, amennyiben megoldható, a nyári időszakban nem javasoltak a kedvezőtlenebb gyógyulási feltételek miatt, érdemes a műtétre még a tavaszi hónapokat kihasználni, mielőtt beköszönt a kánikula.
A combon és a lábszáron lévő tágult, felületes, nagyobb visszerek eltávolítására számos műtéti eljárás ismeretes. A klasszikus műtéti megoldás mellett egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a lézeres és rádiófrekvenciás kezelésekkel is. A műtéti megoldások széles tárházából mindig az egyénre szabott eljárást választja az érsebész, a beavatkozások egy része azonban egyelőre államilag nem finanszírozott.

forrás: www.oxygenmedical.hu