2018 nyarán megdőltek a melegrekordok Svédországban, Dániában és Norvégiában, pusztító erdőtüzek sújtották a skandináv térséget, 33,3 Celsius-fokot mértek a sarkkörön túli, finn Utsjokiban, aszály sújtotta Nagy-Britanniát és Írországot, és az eddigi leghosszabb kánikula volt az Alföldön. Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA Földtudományi Osztályának elnöke szerint mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, és ez arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan.
Meggyengült a sarki futóáramlás
Az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve – létezik a Föld légkörében egy állandó áramlat, az úgynevezett poláris futóáramlás (poláris jetstream). A poláris futóáramlás lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.
A globális felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt pedig a poláris futóáramlás gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg.
Mi köze ennek a szokatlan nyári eseményekhez? Idén tavasszal, kora nyáron a futóáramlás fennállt ugyan, de Európa térségében a gyenge dinamikája miatt alakja – a szokásostól eltérően – egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol egy magas légnyomású képződmény, anticiklon tudott hosszú időn át kialakulni és fennmaradni a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekordmagas hőmérsékletekkel. Az ómega-alakzat „zsákrészén” kívül a hűvös-hideg levegő dominált, Izlandon például már nem volt érzékelhető a hőhullám.
Mire számíthatunk?
Évtizedes kitekintésben arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-kiegyenlítődés, tehát valószínűleg gyakrabban fog előfordulni, hogy ennyire hosszú időn át stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és -modellezés eredményeihez, amelyek szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog.
- Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jet stream. Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség, hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be – mondja Bozó László.
Hogyan érinti ez a Kárpát-medencét és Magyarországot?
Magyarország esetében a futóáramlás megváltozásának egy másik következménye is meghatározó. A mérsékelt övi ciklonok pályái is északabbra helyeződnek át, így térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el.
Időjárási frontok híján viszont nagyon hosszú meleg időszakok jöhetnek. Idén ez július végétől augusztus végéig tartott, az Alföld egyes részein példátlanul hosszú kánikulai időszak alakult ki.
A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Az 1970-es években az ilyen napok száma nem haladta meg a tízet, ezzel szemben a 2000-es években 35-40-nél is több hőségnap volt egy-egy nyári szezonban.
Részletes információkat, térképeket az mta.hu cikkében találsz!!!
(Forrás: Magyar Tudományos Akadémia)
