Az extrém forróság megvisel mindenkit.

Vélhetőleg nem az elmúlt napok elviselhetetlen hőhulláma ébresztette rá a városlakókat, hogy, ami van, az nem egy egyszeri kisiklás, nem kivétel, a szabály mostantól inkább ez lesz. 35 Celsius fok fölötti átlag napi hőmérséklet, éjszakai lehűlés nélkül, nyáron akár hetekre is. A párakapu, vízosztás, klimatizált helyek kombó pedig ma már nem elégséges, a városokat kell különféle praktikákkal élhetőbbé tenni. Hogy mikkel, erről szól írásunk.

Komoly veszély fenyegeti a világ édesvízi halállományát egy most megjelent tanulmány szerint. A globális populációk akár egyharmada is a kihalás szélére juthat.

Európában csupán az élővizek 40 százaléka egészséges! A környezetszennyezés miatt folyamatosan pusztulnak el a vizes élőhelyek. A Sansin 5 tippet ad ahhoz, hogy védhessük, óvhassuk élővizeinket. Nem mindegy, mit és mivel mosunk, és hogy milyen élelmiszert eszünk!

Fürgén cammogott elő barlangjából a Fővárosi Állat- és Növénykert 12 éves barnamedvéje, és végül meglátta az árnyékát. A néphiedelem szerint ez azt jelenti, hogy a tél még tartogat számunkra hideg napokat…

A viperáktól sokan rettegnek. Kétségtelen, hogy rendelkeznek olyan fegyverrel, amellyel szemben adott esetben nagyon védtelennek érezzük magunkat. Ez igaz is lehet olyan országokban, ahol nyüzsögnek a veszélyes mérgeskígyók, és ahol igen nehéz elkerülni a velük való a tragikus kimenetelű találkozást. Nálunk azonban a keresztes vipera nagyon ritkán kerül a szem elé, akkor is már csak a farka végét látjuk, mert hanyatt-homlok menekül előlünk.

A világátlagnál is jobban melegszik a Kárpát-medence. A Föld nagy része kb. 1 Celsius fokot, a térségünk azonban majdnem 1,2 Celsiust melegedett az iparosodás előtti időkhöz képest. A Ceremóniamester Szövetség a Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően csapatának szakmai támogatásával egy különleges kampánnyal szeretné felhívni a figyelmet a klímaváltozásra. Jól nézzétek meg a most következő képeket! Ilyen havas felvételek már nem készülnek, hacsak globálisan nem történik valami…

Egy új, eddig szinte ismeretlen inváziós fű terjed Magyarországon. A veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem eszik.

2019. október 15-17. között, immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2019), melyhez kapcsolódóan a Magyar Posta – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét bélyegblokkot bocsát ki. A bélyegblokk Nagy Nándor grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült.

Klímacsúcsot tart az ENSZ New Yorkban. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség!

Az alma, amely ismét egész. Ez a neve Michelangelo Pistoletto alkotásának, ami fizikai valójában is egy alma, méghozzá gigantikus méretű, több mint 3 és fél méter magas. A műtárgyat részekre – gerezdekre – bontva, kamionnal hozták Magyarországra, és a Szépművészeti Múzeumban több órás munkával állították össze egy energetikai díjátadóra. A műalkotást a nagyközönség is láthatja majd szeptember végétől a Millenáris Parkban.

Meglepő, de igaz a hír: azok közül a magyarok közül, akik autóvásárlást terveznek a közeljövőben, 29 százalékuk elektromos autót venne. Ez derült egy közelmúltban rfendezett reprezentatív közvéleménykutatásából.

Tízből kilenc magyar internetező szívesen venné, ha a strandokon elérhetőek lennének környezetbarát eszközök (pl. kulacsok, poharak, táskák), 45%-uk pedig akár fizetne is ezekért – derül ki az ismert, használtcikkekkel foglalkozó portál környezettudatos strandolási szokásokat vizsgáló online felméréséből.

A kullancsokkal kapcsolatos hiedelmek egyike, hogy a vérszívók négylábú házi kedvenceinkről ránk is átmászhatnak. A paraziták valóban veszélyt jelenthetnek ránk, ha nem védjük a környezetünkben lévő állatokat a fertőző élősködőktől. A védekezés pedig különösen fontos a klímaváltozás korában, hiszen a hozzánk érkező kullancsok új, Magyarországon eddig még nem tapasztalt fertőző betegségeket is hordozhatnak. A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés és az MTA Ökológiai Kutatóközpont parazitológus kutatója összegyűjtötte a legújabb veszélyforrásokat és a betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat.

Felülvizsgálta az Európai Unió az elmúlt években az 1977 óta működő növényegészségügyi rendszert. A témára vonatkozó régi jogszabályi környezet áttekintésének, majd módosításának elsődleges célja a rendszer modernizálása és az intézkedések hatékonyságának növelése volt, amely főként az EU területén termesztett növények védelme érdekében vált szükségessé. A 2016 októberében elfogadott, új közösségi rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazniuk a tagállamoknak.

Az új kötethez – melyhez a természetvédelem kultikus alakja, Sir David Attenborough írt előszót – lenyűgöző fotókkal, rendkívül olvasmányosan mutatja be közös otthonunk, a Föld élővilágát, miközben azt is elmagyarázza, hogyan óvhatjuk meg környezetünket, és mit kell tennünk azért, hogy ezeket a csodákat a következő generációk is láthassák.

Magyarorország és egyben a Sajó-völgy egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Az uniós határértékeket jócskán meghaladja az apró részecskék koncentrációja, emiatt szükség lenne egy olyan levegőminőségi tervre, amely hatékony, kikényszeríthető intézkedéseket és rövid határidőket tartalmaz a szennyezés csökkentésére. A jelenlegi terv nem felel meg ezeknek a követelményeknek, ezért a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély a környezetvédelmi hatósághoz fordult, kérve a levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Legalábbis a tökbogarak számára.  Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

Megszületett az első tritikálékenyér. A búza és a rozs keresztezéséből született gabonanövény gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető.  A magas terméshozamú, kiváló ellenállóképességű tritikálét eddig csak takarmányozásra használták, ám egy fiatal magyar kutató szerint az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.  

Jórészt a klímaváltozás, illetve a szabadtéri szabadidős tevékenységek népszerűsége áll a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések gyakoribbá válása mögött - tartalmazza a WHO 2011-ben kiadott, átfogó jelentése. 

Utcára vonulnak az amerikai kutatók április 22-én, a Föld napján, hogy a Trump-kormányzatnak a tudomány eredményeit kétségbe vonó intézkedései ellen tiltakozzanak. Más országokban eddig legalább száz helyszínen szerveznek szimpátiatüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia honalapján lapszemle jelent meg a témában Tátrai Péter összeállításában, amelyből idézünk.

A 2016-os év időjárási viszonyai hektikusabban alakultak a tavalyinál, így a mezőgazdasági piac egyik meghatározó biztosítójához is mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett idén. Magyarország legtöbb térsége érintett volt az egész nyáron át tartó heves viharokban, esőzésekben, jégesőkben, de a legnagyobb mezőgazdasági károk Kelet-Magyarországon keletkeztek az idén.

A következő 35 évben a szénanáthás betegek száma duplájára emelkedhet, a magasabb pollenkoncentráció és hosszabb parlagfű szezon miatt a parlagfű allergiások erősebb tünetekre számíthatnak. A kutatók ezért a parlagfű irtás és a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó intézkedések fontosságát hangsúlyozzák.

Pizzly vagy grolar? Jégrizli? Esetleg grizzly-jegesmedve? A kutatók számos becenévvel illették a manapság egyre több helyen felbukkanó furcsa hibridet, aminek még nincs hivatalos neve - adta hírül nemrég az Origó.

Kánikulával tört be a június a meglehetősen hűvös május után. Lassan ez sem meglepő. Néhány évvel ezelőtt ebben az időszakban még begyújtottunk. A klímaváltozás ma már megkérdőjelezhetetlen. Hatása lassan beépül mindennapjainkba, és persze megpróbálunk megfelelően alkalmazkodni hozzá. Gondosabban tervezzük meg a nyaralást is, hiszen az egész évi hajtás után jó lenne felhőtlenül kikapcsolódni – ha lehet!

Babok, borsók, lencsék vagy épp csicseriborsó - szerte a világon kedvelt és gyakran fogyasztott alapanyagok. A legtöbb nemzet konyhájában megtalálhatók, miközben gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható. Ám ezek mellett egészségügyi és környezetvédelmi szerepük felett sokszor elsiklottunk!

Egy különlegesen erős méreggel rendelkező kígyó bukkant fel a dél-kaliforniai partoknál - jelentette az Origó. Az úgynevezett sárgahasú tengerikígyó feltehetően az óceán melegedése miatt keresett eredeti lakhelyétől északabbra életteret. 

Szeptember 22. az orrszarvúk világnapja. Az orvvadászat, az élőhely pusztulás, az éghajlatváltozás és a feketekereskedelem miatt fokozott veszélyeknek kitett rinocérosznak jelenleg már csupán néhány alfaja él Afrikában és Ázsiában. Közülük a kritikusan veszélyeztetett jávai orrszarvúról nemrégiben biztató híreket közölt a WWF. Az indonéziai Ujung Kulon Nemzeti Park kameracsapdái három borjút rögzítettek három különböző térségben 2015. áprilisa és júliusa között.

Lebegő városok, égig érő mesterséges szuperfák, újragondolt gyártelepek: egyes számítások szerint 2030-ra elfogy a jég az Északi-sarkon. Kipusztulhat a jegesmedve, és sok más állat, de alaposan megnő a tengerek vízszintje is. Ez pedig olyan országokat is fenyeget, mint Hollandia vagy Japán. És itt már nem elég magasabb gátat építeni! Megmutatjuk, a kor tudósai milyen megoldásokban látják a túlélés esélyeit - a Bestmachinery.hu nyomán.

Az idei szeptember globálisan az eddigi legmelegebb volt a feljegyzések kezdete, 1880 óta. Magyarországon is magasabb volt az átlaghőmérséklet, és ehhez még rekordmennyiségű csapadék is társult. És ez nem az egyetlen anomália volt 2014-ben.

A civilizáció elérte határait, változásra kényszerül, a túlélés érdekében pedig egyre sürgetőbb az emberiség tudatállapotának, látásmódjának pozitív irányú változása. Ezt vallja László Ervin filozófus, aki a február 26-án záruló "Univalor - Egyedüli Érték" elnevezésű, tizenkét tudományos-ismeretterjesztő előadásból álló programsorozat utolsó előadója.

Föld, víz, levegő: életünk nélkülözhetetlen feltételei. Vélhetnénk, ma is ugyanannyi van belőlük, mint évezredekkel ezelőtt, de ez csak a látszat. Elérkezett az idő, amikor szembe kell néznünk a tényekkel, hogy ha nem őrizzük életterünk egyre pusztuló elemeit, mi is elpusztulunk.

Lényegében mellékes, hogy forró és száraz a nyár vagy hűvösebb, esős - a bőrt a páratartalom állandó változása viseli meg és teszi vízhiányossá. Normális körülmények között a bőrnek két hétre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a külső változásokhoz,

A klímaváltozás miatt gyakoribbakká válnak majd az akár vakságot is okozó hályogok - jelentette ki egy ausztrál szakember. Andreas Müller, a Fred Hollows Alapítvány kutatója szerint az általános felmelegedés következtében nagyobb lesz a szemet érő ultraibolya-sugárzás.

A Föld klímájának tartós és jelentős megváltozása számos következménnyel jár. A leszakadt jéghegyekről és tengerszint emelkedéséről szóló hírek hallatán talán mindez távolinak tűnhet, az időjárás változásait azonban hazánkban is tényként kell kezelnünk. Az átlagnál magasabb hőmérséklet és az egyenetlenül eloszló csapadékmennyiség hatásai az allergiás betegeket is érzékenyen érinthetik. 

A Backstreet Boys lesz a sztárvendég az Európai Bizottság „Play to Stop: Europe for Climate" kampányának harmadik és egyben utolsó koncertjén. A Grammy-díjra jelölt popcsapat december 7-én, Koppenhágában lép fel. Az MTV nemzetközi zenecsatorna által támogatott „Play to Stop: Europe for Climate" kampány célja elsősorban az, hogy - a koncert napján kezdődő ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia előtt - felhívja a fiatalok figyelmét az Európai Unió éghajlatváltozás elleni küzdelemben vállalt elkötelezettségére és vezető szerepére.

Stockholmi, budapesti és koppenhágai koncertekkel hívja fel az Európai Unió és az MTV zenecsatorna a figyelmet az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságára.