Visszatért a kánikula. Az elmúlt hetek forró időjárása, különösen az egymást követő, tartósan meleg napok megmutatták, hogy a klímaváltozásnak való kitettségünk igen jelentős. Nem csak a természetet állítja megpróbáltatások elé – erdőtüzek, kiszáradt termőföldek, folyók és medrek –, de az emberi szervezetre is komoly hatással van. Becslések szerint 35 Celsius fok (friss kutatások szerint 31 Celsius fok) felett testünk már nem képes a verejték elpárologtatásával hatékonyan hűteni magát – bár a hőszabályozás összefügg a levegő páratartalmával is. Bár az időjárást és éghajlati adottságokat alig lehet befolyásolni, önmagunk védekezhetünk az extrém forróság ellen.
A normál emberi testhőmérséklet 36,5 Celsius-fok. Ahhoz, hogy ezt a hőmérsékletet külső melegítő vagy hűtő eszközök nélkül is fenn tudjuk tartani, a környezetnek körülbelül 28 ˚C-osnak kell lennie. A környezet relatív páratartalma azonban nagyban befolyásolhatja a ténylegesen érzékelt hőmérsékletet: minél magasabb a páratartalom, annál nehezebben hűti le magát a szervezet. 32 °C-os vagy annál magasabb hőmérséklet felett rendkívül óvatosnak kell lenni. A magas hőmérsékletnek való tartós kitettség rontja a teljesítményt és növeli a hőséggel kapcsolatos betegségek kockázatát.
A munkahelyeken is rosszabbul teljesítünk
A Chicagói Egyetem 2018-as tanulmánya szerint a termelékenység 27 °C felett négy százalékkal esik fokonként a fizikai munkát igénylő munkahelyeken. Egy thaiföldi kutatás pedig rámutatott, hogy az irodai dolgozók számára a legkényelmesebb, ha a reggeli periódusban 26-28 °C között van a hőmérséklet, délután és este pedig 24,5 és 26 °C között. A tanulmány szerint a dolgozói produktivitás a megfelelően beállított hőmérsékletben reggelente 18, délután 1-15, este pedig 7%-kal is növekedhet.
„A túlságosan meleg környezetben az emberek tompának érzik magukat. Az agyi tevékenység lelassul, mivel a test egyre több energiát használ el arra, hogy lehűtse magát, az izzadás pedig további diszkomfortot és folyamatos koncentrációmegszakadást eredményez” – fogalmaz Váradi György, a Fisher Klíma vezetője.
Mit lehet tenni a hőséggel járó betegségek ellen?
A szakértők szerint a hőkimerülést megelőzhetik izomgörcsök és erős verejtékezés. Ezzel jelzi a testünk, hogy érdemes abbahagyni az aktivitást, hűvösebb helyre húzódni és hidratálni magunkat. Ha ez nem történik meg, könnyen hőkimerülés tüneteit észlelhetjük magunkon: az extrém izzadással már szédülés, fejfájás, akár ájulás is járhat. A szakemberek szerint ilyenkor érdemes minél több ruharéteget eltávolítani, a lehető leghűvösebb helyre menni és borogatni a testet. A hőkimerülés általában nem jár súlyos következményekkel, ha a szervezetet 30 percen belül le tudjuk hűteni.
Hogyan lehet védekezni a hőség ellen?
A legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel, hiszen extrém hőségben sokkal több folyadékot veszít az emberi szervezet az izzadás által. Fontos, hogy ha lehetséges, extrém melegben ne sportoljunk vagy dolgozzunk, és a legforróbb órákban húzódjunk hűvös, lehetőleg klimatizált helyre, esetleg egy árnyékos parkba, erdőbe.
Váradi György rámutatott, hogy külső eszközöket is használhatunk a testhőmérséklet kordában tartására: „egy bizonyos szintig a sima ventilátorok is képesek segíteni az ember önhűtő mechanizmusait az izzadságpárolgás felgyorsításával, ám kánikula esetén a hőséggel járó betegségek megelőzésére a klímaberendezések jelentik a leghatékonyabb megoldást.” A szakértő szerint fontos, hogy maximum 8, extrém esetekben 10-12 Celsius-fokkal legyen hűvösebb a benti hőmérséklet, mint a kültéri.
