A keresztes viperát itthon és Európa más részein is elsősorban az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti. A növényzetet átalakítjuk, a kaszálókat beszántjuk. A baj a bajban, hogy sok helyen az egykori virágos, bokros erdőszegélyeket olyan özönnövények lepik el, és teszik élhetetlenné a keresztes viperák számára, mint az aranyvessző, a selyemkóró vagy az akác. Mindezt tetézi a klímaváltozás, amelynek a viperáinkra gyakorolt pontos hatását még nem ismerjük, de a szakirodalom már tele van figyelmeztető eredménnyel a klímaváltozás hüllőkre gyakorolt hatásáról. Az MME KHVSZ vezetésével ma zajlik a keresztes vipera hazai állományainak monitorozása.
Az adatok még nem engednek meg messze menő következtetéseket, de az észlelések száma bizonyos populációkban csökkent az elmúlt évtizedekben. Az elkövetkezendő években szükség lesz ezeken a helyeken kidolgozni olyan erdőművelési gyakorlatokat, amelyek segíthetik a viperákat. Mert ha valaki közelebbről megismeri őket, hamar rájön, hogy az élővilág legizgalmasabb állatai közé tartoznak, nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be, és ráadásul még szépek is.
A keresztes vipera Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
(Forrás: Babocsay Gergely, MME KHVSZ)
Helló! Biztosan láttatok már, főleg azok, akik nemcsak az orruk után mennek, hanem néha-néha felnéznek a fákra – főleg a parkok környékén. Én ugyanis szeretlek titeket, és néha szívesen töltöm időmet a városokban. Ismerj meg, én vagyok az erdei fülesbagoly! Rám szavaztatok a legtöbben! Én lettem az Év Madara idén!!!
