Kétharmaduk elpusztult
A vizes élőhelyek közé soroljuk a tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint a víztárolókat is. A WWF adatai szerint a környezetszennyezés miatt mára Európában a vizes élőhelyek kétharmada elpusztult. 1970 óta az élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal csökkentek. Európában csupán a 40 százaléka egészséges az élővizeknek, 60 százalék szennyezett, pusztuló élővilágú.
Miért jelent ez hatalmas problémát? Mert a vizes élőhelyeknek kiemelt szerepe van a szélsőséges természeti hatások enyhítésében. Átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között, képesek tompítani a különböző hatásokat: az áradásokat, a tavaszi bő vizeket vagy a nyári vízhiányt. Pusztulásuk hatásáról mindent elmond, hogy a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt a Földön. Mit tehetünk?
Válasszunk környezetbarát mosószereket!
A szintetikus mosóporok legtöbbje foszfátot tartalmaz, amely károsítja az élővizeket. A habzást elősegítő komponensek az élővízbe jutva akadályozzák az élőlények oxigénfelvételét. A szintetikus anyagok ráadásul nem bomlanak le a környezetben. Válasszunk olyan termékeket, amelyek természetes és növényi összetevőket tartalmaznak!
Csökkentsük vízfogyasztásunkat!
A víz értékes kincs, mégis rengeteget pazarolunk el belőle. Egyetlen fürdés 100-120 liter vizet fogyaszt, egyetlen folyóvizes mosogatás pedig átlagosan 40-60 litert. Magyarországon az egy főre jutó napi vízfogyasztás eléri a 110 litert, vagyis egy 4 fős család akár napi 4-500 liter vizet is felhasznál. Tudatosan kell törekednünk arra a mindennapokban, hogy csökkentsük vízlábnyomunkat, például fürdés helyett tusoljunk, ne használjunk tiszta vizet a WC öblítésére, és ne folyassuk a vizet fogmosás vagy mosogatás közben.
Nem mindegy, mit mosunk!
Poliészter, nejlon, akril és egyéb szintetikus anyagok – napjainkban ruháink több mint 60 százaléka műanyag alapú fonalakat tartalmaz. Ezeknek a ruháknak minden egyes mosásával hozzájárulunk élővizeink szennyezéséhez. Becslések szerint egy 100 000 fős lélekszámú település naponta átlagosan 1,2 kilogramm műszálat és mikroműanyagot juttat a csatornarendszerbe. Egy 2018-as kutatás a Dunában találta a legtöbb mikroműanyagot hazai folyóink közül: köbméterenként 50 részecskét. Fontos, hogy vizeink védelmében csökkentsük mosógépeink kibocsátását, illetve törekedjünk arra, hogy minél több természetes anyagú ruhadarabunk legyen.
Válasszunk fenntartható forrásból származó élelmiszert!
A felszíni vizek jelentős szennyezését okozzák a mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, például a műtrágya, a permetszerek, a gyom-és rovarirtók. Rengeteg vizet használ fel az állattartás is: egyes források szerint egyetlen kilogramm marhahús előállításához 15 000 liter víz szükséges! Ha tehát igyekszünk bioélelmiszereket választani, és mérsékelni húsfogyasztásunkat, hosszútávon élővizeink állapotán is javíthatunk.
A vízbe öntött háztartási hulladék, szemét vagy éppen a szennyvíz rendkívül káros élővizeinkre. Sajnos még manapság is gyakori, hogy iparági melléktermékek, veszélyes anyagok kerülnek a hazai vízhálózatba. Ez ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. Ne kerüljön például a lefolyóba a háztartási sütőolaj, de ne hagyjunk szemetet magunk után túrázáskor sem. Ha pedig valahol környezetszennyezést tapasztalunk, tegyünk bejelentést az illetékes hatóságnak.
Rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában az unió legfrissebb adati szerint. A 28 tagállamban az anyag 85,8 százaléka „új ruhát ölt”. Ez a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg következik a dobogón a papír után, az előbbi 78.3, az utóbbi 74.1 százalékos újrahasznosítási rátával.
