A 20 legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, vagyis elmondhatjuk, hogy a XXI. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres-módszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) összegzése szerint. Erre az adatra hivatkozott 2018 szeptemberében António Guterres, az ENSZ főtitkára a szervezet közgyűlése előtt mondott beszédében, hozzátéve, hogy „a klímaváltozás gyorsabb, mint mi vagyunk”. Egy évvel később, 2019. szeptember 23-án az ENSZ újabb klímaügyi csúcstalálkozót tart New Yorkban, ahová Guterres azzal az üzenettel várja a döntéshozókat, hogy „szép beszédek” helyett konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek. A főtitkár négy szakpolitikai igényt is bejelentett.

• készüljenek tervek arról, miként lehet elérni 2050-re a karbonsemlegességet;
• a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának kezelése;
• a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása;
• ne épüljenek újabb szénerőművek 2020 után.

Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben ne haladja meg az ipari forradalom (az 1750-es évek) előtt jellemző átlaghőmérsékletet, sőt lehetőség szerint 1,5 fokban kell limitálni a felmelegedést.A közös cél elérését a tagállamok úgynevezett nemzeti hozzájárulásai szolgálják. Egy kutatókat és klímapolitikával foglalkozó szakembereket tömörítő konzorcium, a Clima Action Tracker (CAT) legfrissebb, 2019. szeptemberi adatai szerint mindössze két nyugat-afrikai ország tartja magát a maximum 1,5 fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz: Gambia és Marokkó.

Egyetlen olyan ország sincs a CAT számításai szerint, amely modellértékű klímavédelmi intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna, mint amennyi a párizsi megállapodás korrekt teljesítéséhez elegendő.

A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel - Magyarország is, az Európai Unió többi tagországával, továbbá Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával, Mexikóval együtt. Ez azt jelenti, hogy a vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Pontosabban: ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 fokkal emelkedne 2100-ra.

Kép: wikipedia

Rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában az unió legfrissebb adati szerint. A 28 tagállamban az anyag 85,8 százaléka „új ruhát ölt”. Ez a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg következik a dobogón a papír után, az előbbi 78.3, az utóbbi 74.1 százalékos újrahasznosítási rátával.

Magyarországon - az OMSZ adatai szerint - minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, ami a XXI.: század végére elérheti a 3–4 fokot az 1971–2000-es átlaghoz képest. A modellek a legnagyobb változásokat a nyárra vetítik elő.

Nyaranta 1,3–2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021–2050-es időszakban, míg a XXI. század utolsó évtizedeire több mint 4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.

(Forrás: MTA, további információt itt olvashatsz!)