Hét nemzetközi kutatóintézet, illetve meteorológiai szolgálat hosszú távú szezonális előrejelzése alapján igen meleg tavasz és hasonlóan meleg nyár áll előttünk – írja az esőtánc.hu időjárási portál. Az orosz és olasz előrejelzések szerint inkább átlagos, míg a többi intézet szerint határozottan meleg lesz a tavasz. Az amerikai előrejelzések (NASA, NOAA) szerint az átlagosnál akár több fokkal is melegebb tavasz várhat ránk, így tehát az enyhe tél után folytatódhat az átlagosnál melegebb időjárás. A számítások szerint a tavasz különösen enyhe lesz, és inkább az átlagosnál forróbb nyarat valószínűsítik a modellek, ám itt kicsit nagyobb a bizonytalanság.
Várható időjárás 2014-ben
Átlag körüli csapadék
Átlagos vagy annál szárazabb tavaszra és nyárra készülhetünk. A hőmérsékletet illetően nagy az egyetértés az intézetek között, a csapadékot tekintve viszont van különbség. Abban viszonylag nagy az összhang, hogy a február csapadékosabb lehet az átlagosnál, tavasztól azonban szárazodási tendencia várható. Az amerikai és brit modellek átlag körüli csapadékmennyiséget vetítenek előre, az orosz, japán és az amerikai NOAA egy szárazabb tavasz forgatókönyvét valószínűsítik.
Jelmagyarázat:
Ha a modellszámítások beválnak, akkor egy aszályosabb periódus előtt állunk, meleg tavasszal és nyárral, amelyet átlagos vagy annál kevesebb csapadék kísér. Folytatódik tehát az átlagosnál melegebb időjárás a telet követően is.
Az előrejelzés pontossága
A hosszú távú vagy szezonális előrejelzések pontossága lényegesen alacsonyabb, mint a rövid és középtávú prognózisoké. Az előrejelzések nem konkrét értékeket számítanak, hanem az átlagtól való eltérést és ennek valószínűségét adják meg. A modellek jól jelezték előre az idei enyhe telet, de tavaly nyárra átlag alatti hőmérsékletet jósoltak, ami csak az évszak elejére volt igaz. Az előrejelzések akkor tekinthetők nagyobb megbízhatóságúnak, amikor a modellek között nagy az összhang, ami most a hőmérséklet esetén fennáll.
A hosszú távú előrejelzésekről
A szezonális előrejelzések alapvetően éghajlati adatokra épülnek, és elsősorban az óceán felszíni hőmérsékletének adatait használják fel. Ez alapján modellezik az óceán és légkör kölcsönhatását. Az óceánok hőmérséklete ugyanis befolyásolja az időjárás mintázatát, ami egy adott térség időjárásának jellegzetességeit meghatározza. Jó példa erre az EL Nino jelenség, amikoris az óceán hőmérsékletének megváltozása globálisan módosít az időjárás jellegén egyes térségekben.
A vizsgálatba bevont intézetek
A vizsgálat során a következő meteorológiai intézetek vagy egyetemek és kutatóintézetek szezonális előrejelzéseit vizsgálták meg a Kárpát-medencére vonatkozóan.
● Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology (Japán)
● Hydrometeorological Centre of Russia (Oroszország) – Orosz Hidrometeorológiai Intézet
● Instituto di Biomemeorologia (Olaszország) – Biometeorológiai Intézet
● NOAA National Oceanic and Atmospheric Administration (USA) – Nemzeti Meteorológiai Szolgálat
● NASA National Aeronautics and Space Administration (USA) – Amerikai Űrkutatási Hivatal
● UK National Weather Service (Nagy-Britannia) – Brit Meteorológia Szolgálat
● International Research Institute for Climate and Society (nemzetközi) – Nemzetközi Éghajlati- és Társadalomkutató Intézet
