"Éva nagyon szép tizenhat éves lány volt, amikor forgattunk vele. Divatosan vékony alakján feszült a rövidállású trikó, középmagas termetét megnyújtotta az emelt talpú cipő.

- Extasyt szedtél?

- Igen, az "ex" megváltoztatja az időt és a teret. Úgy érzi magát az ember, hogy ha beindul, mintha mindent színesebben látna, mintha nem is saját maga lenne, de amikor lejövök az anyagról, az nagyon rossz, ideges leszek, feszült .Újra szeretném azt az érzést visszakapni, ami a csúcsponton volt.

...Nem ajánlom senkinek, hogy elkezdje csak azért , mert hallott róla, mert kíváncsi, mert az anyag az erősebb... Először, amikor kipróbálod, nem hiszed, hogy vesztes lehetsz. Azután, amikor a diszkó mosdójában elzárják a vízcsapokat, miközben te megőrülsz a szomjúságtól, és újra visszatérsz a villogó fénybe, már fent is ülsz a körhintán, ahonnan nincs kiszállás...

Néhány hete a belvárosban találkoztam Évával. Ráköszöntem. Rosszkedvűen mentem tovább és számolgattam, hogy még mindig nincs tizennyolc éves."

"Sokan úgy válnak közülünk narkóssá, hogy öntudatlanul a boldogság káprázatának határvidékére tévednek, ami aztán szörnyű erővel rántja őket a szakadékba, a fájdalom, a kétségbeesés mélyére és a rettenetes halálba." (Marek Kotanski)

"-Anyagozni húszéves koromban kezdtem először - gondolom, - s mint mindenki, könnyű anyagokkal; cannabissal, hasissal. Amerikában már jött a kokain, tíz éve pedig a heroin.Először orron keresztül szívtam, mert elég nehéz volta rávennem magam, hogy szúrjak. Édesanyám, mint mondtam, egészségügyis és én gyerekkorom óta utálom a tűt. Azután megtörtént és nyolc éve intravénásan használok heroint és kokaint együtt.

Édesanyám egyébként drogosokat ápol, krízisintervención dolgozik.

...Túlestem három-négy aranylövésen, tehát öngyilkossági kísérleten... Nem sikerült...Időre van szükségem, magányra - azért jöttem ide. Az a legnagyobb problémám, hogy soha nem végeztem rendszeres munkát. Izolálva már voltam, sokkal nehezebb körülmények között, de itt nincs bezártságélményem. Most tanulok visszafelé menni, hátha találkozom valaha volt önmagammal."

A heroin az egyik mákalkaloidának, a morfinnak olyan változata, amely nagyon kis kémiai átalakítással tízszeres hatáserősségű vegyülethez vezethet.

"Funk doktor (pszichiáter-addiktológus) szerint a heroin a "gyilkos". Két-három év alatt elviszi a használóját oda, hogy állandó életveszélyben él. Az oka az, hogy a heroinfüggőség rendkívül erős megvonási tüneteket okoz. Nagyon rosszul vannak a használói, akik mindenre képesek, hogy elkerüljék az elvonási kínokat. A heroinfüggő eljut egy olyan kétségbeejtő állapotba, amit önmaga már nem tud megoldani. Pótmegoldások után néz, persze egyik kockázatosabb, mint a másik. Ki kell "titrálnia" egy olyan adagot, amitől elalszik, de még nem hal meg, miközben az anyag sűrűségét nem ismeri és azt az oldatot sem, amit a szervezete még tolerálni tud.

A heroinfogyasztás nagyon finoman kidolgozott csapda. Az elején egy olyan mechanizmus működik, amit úgy neveznek , hogy "jutalmazó rendszer". Mindenki agyában van néhány hely, amelyben ha megemelkedik bizonyos anyagok szintje, akkor az ember orgasztikus állapotba kerül, ami a szexuális orgazmushoz hasonlítható. Heroinadagolás alatt ennek egy változata zajlik. A legelején, amíg az agy még "naív", nem szokta meg az adagot, az orgasztikus állapot valóban tiszta, erőteljes. Ez a jutalmazó mechanizmus, amivel az ember mintegy ellop valamit a természettől, úgy hogy nem dolgozott meg érte."

A következő szakasz, a függőségé, egyfajta stabilitást ígér, ám a hatásért egyre emelni kell az adagokat - ezzel elkezdődik a krízis.

A statisztikák szerint 100 nehézdrog-fogyasztó közül csupán egyetlen egy tud végleg szakítani halálos szenvedélyével.

Fenti írás Moldova Ágnes: A letett cucc című könyvéből idéz részleteket

F.K.M.