A felmérésről
Az „Életmód orvoslás gyógyító hatása” kérdőívorvosi rendelők honlapján és közösségi oldalán volt elérhető. A kérdőív kb. 62 ezer emberhez jutott el, és 508-an töltötték ki. Életkoruk 17 és 83 között volt, nők és férfiak vegyesen vettek részt a felmérésben (82,2% nő, 17,8% férfi). Az átlag életkor 44 év volt (nőknél 43, férfiaknál 51 esztendő).
Életmóddal összefüggő megbetegedések
Az életmóddal összefüggő betegségek – az elhízás, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, a zsírmáj, egyes rosszindulatú daganatok (pl. vastagbélrák) - ma Európában az első számú halálozási okokat jelentik. Kialakulásukban kiemelkedő szerepet játszanak a következő tényezők: az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, elhízás, fokozott stressz és különböző káros környezeti hatások.
Van kapcsolat az elhízás és a krónikus megbetegedések között?
Többek között erre a kérdésre is kereste a választ a Magyar Életmód Orvostani Társaság online felmérése, hiszen a krónikus betegségek kialakulásában jelentős szerepet tölt be a túlsúly. A kérdőívben is egyértelmű kapcsolat látszott az elhízás, és a krónikus megbetegedések jelenléte között a BMI értékek vizsgálata során. Az adatok szerint a beteg emberek 67%-a túlsúlyos vagy elhízott, míg az egészséges emberek csupán 33%-a rendelkezik túlsúllyal. Látható volt az is, hogy a nők jobban figyelnek a testsúlyukra, közülük 45% rendelkezik normál testtömeg-index-szel, míg a férfiak csupán 26 %-a volt az egészséges tartományban.
Hiányos ismeretek a terápiás hatásról
A kérdőíves felmérés egy szeletében a kutatók két témakört vizsgáltak. Egyrészt, hogy a krónikus betegségben szenvedő emberek tisztában vannak-e az elhízás és a krónikus betegségek közötti kapcsolattal, másrészt az étkezésre és a mozgásmennyiségekre vonatkozó szakmai ajánlásokkal. Érdekes adat, hogy noha 80,6%-a tudja, hogy az étkezésnek, és 65,8%-a pedig, hogy a mozgásnak gyógyító hatása van, de azt hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt javasolt enni egy nap, és mennyit érdemes sportolni, kevesen tudták. A válaszadók 74,4%-a nem ismerte a helyes étkezésre szóló szakmai mennyiségi ajánlást, ráadásul a válaszadók 59,2%-a a mozgásmennyiséget is helytelenül jelölte meg.
- A felmérés eredménye alapján tehát az látszik, hogy még mindig sok a hiányosság az életmóddal kapcsolatos ismereteink területén – vonja le a konzekvenciákat Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, kutatásvezető.
Mi az az életmód orvoslás?
Összességében megállapítható, hogy míg egyre növekvő igény mutatkozik a társadalom részéről a hatékony, egyénre szabott életmód orvosi terápiás módszerek iránt, a terápiás hatást elérő mozgásról és a helyes táplálkozásról még kevese tudnak az emberek. Ahhoz, hogy javuljon az emberek egészsége, mindenképpen egyéni felmérésre, tanácsadásra, életmódterv összeállítására van szükség, amihez szakember kell.
Ezekkel a területekkel az életmód orvoslás foglalkozik, amely a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legújabb szakága. Terápiás rendszerében, a betegségek alap kiváltó okait célozza meg. Átfogó életmódváltást (köztük táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) használ az életmóddal összefüggő betegségek gyógyításában, megelőzésében, a progresszió lassításában.
Jelentőségét nem lehet eleget hangsúlyozni, hiszen e nélkül semmilyen gyógyszeres kezelés nem lehet hatékony. Tudni kell: már a helyes életvitel önmagában is sokat segíthet a különböző krónikus megbetegedések megelőzésében és gyógyításában.
(Forrás: Magyar Életmód Orvostani Társaság, Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)
