A nyelőcső

A nyelőcső a mellkasban helyezkedik el, körülbelül 2 cm átmérőjű, üreges szerv, amely a garatot köti össze a gyomorral, átlagos hossza 24 cm. A táplálék ezen keresztül jut a gyomorba, ezt segítik a nyálkahártya redőinek és a harántcsíkolt izmoknak a ritmusos, összehangolt mozgása. A kor előrehaladtával a nyelőcső összehúzódásainak erőssége és a záróizmok feszessége csökken.

Három természetes szűkülettel rendelkezik: a garat és a nyelőcső találkozásánál, a légcső elágazásánál, illetve a rekeszizmon történő áthaladásánál.

A nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák az összes rosszindulatú daganatos betegség két százalékát teszi ki, legalább is nálunk, Európában. Ugyanis a kór földrajzi kötöttséget mutat: Ázsiában jóval gyakoribb, mint nálunk.

Leggyakrabban férfiaknál alakul ki, méghozzá ötvenévesnél idősebbeknél, és a kutatók azt is megfigyelték, hogy elsősorban rossz szociális körülmények között élőknél bukkan fel.

Rizikótényezők

Rendkívül fontos rizikótényező az alkoholfogyasztás és a dohányzás - főleg, ha a kettő együtt jelentkezik, és ha sokáig szennyezzük ezekkel az anyagokkal szervezetünket. A nyelőcsőrák kialakulásában szerepet játszanak a belégzéssel és táplálkozással bejutó karcinogén, vagyis rákkeltő anyagok, a savanyúságokban lévő gombatoxinok, a forró ételek és italok, valamint a nagyon fűszeres fogások

A nyelőcső sérülései is valószínűsítik a betegség kialakulását (lúgok, mérgek), valamint az ún. reflux betegség is, amely során a gyomor tartalma folyamatosan visszajut a nyelőcsőbe, és a gyomorsav károsítja a nyálkahártyát.

Az sem mindegy, mennyi vitamint viszünk be a testünkbe, ugyanis jóval veszélyeztetettebbek azok, akik A- vagy C-vitaminhiányban szenvednek.

A nyelőcsőrák tünetei

Sajnos a betegség a korai szakaszban nem okoz tüneteket, és ezért sok esetben csak későn ismerik fel. A gyors diagnózis pedig fontos lenne, ugyanis ez az a daganat, amely korai stádiumban is képez áttéteket.

Nehéz nyelés, eleinte csak szilárd táplálék fogyasztásakor érzi a páciens, később azonban ivás közben is. Ezt természetesen számos más betegség is okozhatja, gyulladás, pszichés zavarok, a nyelőcső alsó izmának görcse miatt is megjelenhet. Ahhoz azonban, hogy ez a tünet kialakuljon, legalább 60%-osan beszűkült nyelőcső "szükséges".

Hányás, a lenyelt falatok vissza-visszajönnek, fokozódik a nyáltermelés. Vigyázni kell, nehogy a légcsőbe jusson a táplálék, mert az fulladást, illetve tüdőgyulladást is okozhat.

Fogyás, táplálkozási képtelenség, vérszegénység. Ezek nagyon legyengítik a betegeket.

Hátba sugárzó fájdalom, csuklás.

Tartós köhögés, köhécselés, krónikus rekedtség.

Vizsgálati módszerek, diagnózis

Ha gyanús tünetek jelentkeznek, az orvos endoszkópos vizsgálattal derít fényt az okra, illetve biopsziával, vagyis szövettani vizsgálattal. Ez utóbbit egy speciális kefével végzik, amellyel mintát vesznek a nyelőcső belső felszínéről.

Ezt kiegészítheti CT-vizsgálat, röntgen és ultrahang, amellyel nemcsak magát a nyelőcsövet, hanem a környező szerveket és a tüdőt is feltérképezik, hogy képzett-e már áttéteket a rák. Ezek mellett az általános állapot felderítésére végeznek vérképvizsgálatot, ellenőrzik a máj- és a vesefunkciót.

Kezelési módszerek

A betegek felénél tudnak csak műtétet végezni az orvosok, ugyanis legtöbb esetben olyan későn kerülnek kezelésre a páciensek, hogy már nem bírja a szervezetük a radikális beavatkozást. A műtét azonban nem könnyű, nehezen végrehajtó, és szövődményei is lehetnek.

Általában mellkasmegnyitással kivágják a daganatos részt a nyelőcsőből, a hiányzó szakaszt pótolják, vagy feljebb húzzák a gyomrot, és összevarrják a megmaradt résszel.

A műtét melletti alternatíva a sugárkezelés, nem operálható esetekben a daganat nagyságát és tömegét csökkentik, valamint a jelentkező fájdalmat. Ezen kívül gyógyszeres kezelés alá is vetik a legtöbb pácienst.

Sajnos a nyelőcsőrákok az agresszív és nehezen kezelhető daganatok közé tartoznak, a gyógyulási arány igen rossz. Az ötéves túlélés esélye még a korai stádiumban felfedezett betegek esetében is 10 százalék alatt van, a nyirokrendszeri és véren keresztül szóródó áttétek gyors terjedése miatt.

A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.

SZ.F.