A napokban már megmutatta arcát az igazi, kemény tél, vagyis a zimankós időjárás, és a vacogós reggelek, amikor az ember az autóról kapargatja a rádermedt nedvességet. Természetes, hogy ilyenkor fázunk, ám azzal azért érdemes tisztában lenni, hogy a túlzott hidegérzékenység anémiáról, vagyis vérszegénységről is tanúskodhat. A témában dr. Szélessy Zsuzsanna a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszél.
Mi az az anémia?
A vérszegénység sokak számára nem ismeretlen jelenség, ugyanakkor a legtöbb esetben nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig ez igen nagy hiba, hiszen ha nem kezelik, a vérszegénységnek igen kellemetlen, sőt, akár nagyon komoly következményei is lehetnek, sőt súlyos betegség első tünete is lehet.
Anémia esetén a vérben alacsony a hemoglobin szint, vagyis éppen azzal az anyaggal van a probléma, ami az oxigén szállításáért felelős. Ha pedig a szervezet sejtjeihez nem jut elegendő oxigén, akkor nem tudnak energiát előállítani, vagyis éhezni kezdenek, és pusztulnak Rövid idő alatt kialakult súlyos vérszegénység esetén a vért pótolni kell /tranzfúzió/, mert a keringés összeomlik és a beteg életveszélybe kerül.
Tünetei és az okok
Az anémia nagyon gyakori, főleg a nők körében, mégis sokszor kézlegyintéssel elintézik, és nem fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetei igen komoly kellemetlenségeket okozhatnak és rövid időn belül súlyosbodhatnak. Tünetei között szerepel például az alvászavar, mely egy idő után hatással lesz a munkahelyi teljesítményünkre és a családi békére is, mert alvás hiányában nem csak a koncentrációkésség romlik, hanem ingerlékenyek is leszünk.
Ugyancsak jellemző tünete a fejfájás, a fáradékonyság a légszomj, valamint az emelkedett pulzusszám. A szív ugyanis, a kevesebb vörösvérsejtek kevesebb hemoglobinja miatt kevesebb oxigént tud csak szállítani, amit, gyorsabb keringetéssel igyekszik ellensúlyozni, ami gyorsabb szívműködéssel jár, kellemetlen érzést okozva. Fejfájás és a légszomj szintén olyan tünetek, melyeket nemcsak vérszegénység okozhat – akár csak az emelkedett vérnyomás, amit pl. stressz is okozhat -, ugyanakkor rendszeres, visszatérő jelenlétük már utalhat a vérszegénységre. A tél beálltával kevesebb jelentőséget tulajdonítunk annak is, ha fázunk, hiszen ez a hidegben természetes.
De nem mindegy, mennyire is vacogunk, hiszen a hidegtűrés az egészséges szervezetben alapkövetelmény. Vérszegénység esetén, a hőháztartás szabályozása sem tud normálisan működni, ezért a hideget is sokkal kevésbé toleráljuk, különösen fázékony a kezünk, lábunk. A sápadtságról sem veszünk tudomást, elvégre az embereket kevesebb nap éri télen – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.
A vérszegénység hátterében igen sok betegség meghúzódhat. A leggyakoribb a vashiányos vérszegénység, de elképzelhető felszívódási zavar, vitaminhiány, vesebetegség, májbetegség, elhúzódó gyulladás, lépmegnagyobbodás, de akár leukémia, vagy más daganatos megbetegedés is.
Diagnózis és kezelés
A vérszegénységet és annak okát diagnosztizálni általában rutinszerűen végezhető laboratóriumi eljárásokkal - vérből, vizeletből, székletből- elegendő lehet. Máskor speciális eszközös vizsgálatokat is el kell végezni a pontos diagnózis érdekében. A betegség tisztázása után a kezelőorvos dönt a további vizsgálati módszerek szükségességéről és a kezelésről. A kezelés hatékonyságához gyakran életmód változtatás is szükséges, ám elsődlegesen az anémiát kiváltó okokat kell feltárni és kezelni, hogy a vérszegénység tünetei is megszűnjenek.
