Az első időszakban az általános bizonytalanság lehet az ok. Az újszülött 9 hónapig zavartalan biztonságban cseperedett, idekint azonban nem mindig érzi biztonságban magát. Ezért lehet furcsa számára a nagy tér a kiságyban (ezért alszanak az újszülöttek nyugodtabban bölcsőben, mózeskosárban, babakocsiban), ezért érzi idegenül magát, ha nem érzi a testmeleget, nem hallja az édesanyja szívdobogását (ezért tud megnyugodni, elaludni a hordozókendőben).
Gyakori azonban, hogy az első hetekben nem volt probléma az altatással, de később egyszer csak tiltakozni kezd a baba, és minden nyugtatás ellenére csak sírva tud elaludni. Kimerítő ez az anya számára is, hiszen minden igyekezete a baba megnyugtatására hiábavaló, a kicsi egyre jobban beleéli magát a sírásba és végül így is alszik el.
A sírásnak két oka lehet.
Az egyik a segítségkérés, jelzés, hogy valami nincs rendben, hogy nem érzi magát biztonságban, tiltakozás a lefekvés vagy az anyától való elválás ellen. A sírás oka lehet az is, hogy túlfáradt, feszült a baba, túl sok inger érte és mivel ő még nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, tőled kér segítséget, hogy el tudjon lazulni, ki tudjon kapcsolni elalvás előtt.
A sírás másik oka az, hogy a baba így reagál az őt ért fájdalomra és stresszre. Ilyenkor testközelségre, nyugtatásra, ölelésre van szükségük ahhoz, hogy megnyugodjanak, azonban a sírás néha ilyenkor is folytatódhat a nyugtatás ellenére.
Ahhoz, hogy a baba el tudjon aludni,el kell lazulni. De a babáknak ez még nem megy olyan könnyen, mert:
1. Fizikailag nem érzi magát biztonságban, pl. hanyatt fekvésnél kevésbé érzi magát biztonságban, mert az távolabb áll a magzati testhelyzettől, ráadásul ilyenkor a kezével jobban tud csapkodni, és mivel még nincs igazán testtudata, ezért nem tudja kontrollálni azt, ezért a Moro-reflex is jelentkezhet ilyenkor (hirtelen széttárja a karját és ijedt pofit vág), de az is lehet, hogy egyszerűen csak megijed a saját mozgásától. Ezért van az, hogy hason vagy oldalfekvésben könnyebben elalszanak a babák, és ezért van az is, hogy pólyában, hordozókendőben vagy hálózsákban szintén könnyebb az altatás.
2. Nem tudja, mi történik vele. Ő még nem tudja, hogy aludnia “kellene”, hogy ezt várod el tőle. Ő azt tudja, hogy letették az ágyba, nagyon fáradt már, de nem tudja, hogyan kellene elaludnia. Főként akkor jelentkezik ez, ha néha így, néha úgy altatod, egyszer kiságyban, máskor babakocsiban, megint máskor cicin. Így aztán nem tudja, mi az a helyzet, amikor az alvás következik.
3. Ideges vagy. Ha már jó ideje nem megy az altatás, vagy alig várod az alvásidőt, mert sok dolgod lenne, akkor feszült leszel és emiatt a baba is feszült lesz. Te el akarod altatni, de ő nem tud elaludni, mert ő is feszült. Persze ennek nem az az ellenszere, hogy elhatározod, hogy mostantól nem leszel feszült Ehelyett barátkozz meg a gondolattal, hogy milyen lenne az élet, ha a babád egész nap ébren lenne. Hogyan oldanád meg a házimunkát? Az ügyintézést? A testvérek körüli tennivalókat? A pihenést? Minél kisebb nyomás nehezedik rád, minél kevésbé aggódsz azon, hogy alszik vagy nem alszik a baba, annál kevésbé érzed úgy, hogy “muszáj” őt elaltatni, ezért ő is érezni fogja a nyugalmadat és könnyebben alszik el.
Ahogy a baba fokozatosan alkalmazkodik a világhoz és fejlődik az idegrendszere, fokozatosan kinövi az elalvás előtti sírós időszakot, de te is segítheted ezt azzal, hogy biztosítod a nyugodt alvás és alvás előtti ellazulás feltételeit.
(Forrás: kismamablog)
