Életforma.hu

ÉLET-MÓD

Miért is hal meg egyre több egészséges fiatal a koronavírus-fertőzésben?

Ahogy telik az idő, egyre többet tudunk meg a koronavírus által okozott betegségről. Viszont a kérdéseink száma is egyre gyarapodik. Ezek közül talán az egyik legkínzóbb, hogy miért is halnak meg egyre többen olyanok a járványban, akik teljesen egészségesek és az életkoruk sem indokolná, hogy valóban veszélyeztetetteknek számítsanak. A HuffPost újságírója megpróbált utánajárni a kérdésnek.

Ha már elmúltál hetven, terhes kismama vagy, vagy éppen komoly egészségügyi problémákkal küzdesz, nos akkor nagy eséllyel tartozol a koronavírus járvány által komolyan veszélyeztetettek közösségébe – legalább is most mindenfelől ezt lehet hallani.

Szájmaszk viselet a spanyolnátha idején Fotó: depositphotos.com

 

Ahogy azonban világszerte egyre növekszik a halálos áldozatok száma, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy az áldozatok nem csak az idősebb korosztályokból és a valamilyen egészségügyi problémával küszködők csoportjából kerül ki, hanem a járvány bizony tarol a fiatal és egészséges emberek között is.

Hogyan is lehetséges ez? – ennek járt utána a HuffPost újságírója.

Bár minden koronavírus hasonló tüneteket okoz, de súlyosságuk, és így végkimenetelük nagyon különböző lehet.

Ravi Gupta, a Cambridge-i Terápiás Immunológiai és Fertőző Betegségek Intézetének professzora elmondta a HuffPost-nak, hogy a vírus úgynevezett légzési elégtelenség-szindrómát (respiratory distress syndrome), köznapi megfogalmazásban tüdőgyulladást okozhat.

Könnyű esetekben ez a gyulladás köhögést, és torokfájást jelent csupán, súlyos esetekben azonban eszkalálódhat, „alapvetően megakadályozva az oxigén felszívódását a vérében” - tette hozzá Gupta professzor.

Ez még a nem halálos esetekben is rendkívül kínzó tünet lehet.

Március elején a 29 éves Daryl Doblados még könnyűszerrel teljesítette a Cambridge-féle félmaraton távot, két héttel később viszont már kórházba kellett vinni, mert úgy érezte, mintha a tüdeje füsttel, vagy folyadékkal lenne tele.

Mit tudunk valójában a SARS-CoV2-ről?

Nagyon keveset, összehasonlítva más koronavírusokkal. egyszerűen azért, mert csak néhány hónapja van közöttünk.

Mindezek miatt, valamint a különféle országokban alkalmazott egészen eltérő nyilvántartások miatt is a Covid-19 halálozási arányát a szakértők nem tudják pontosan meghatározni. A jelenlegi becslések szerint azonban az esetek mintegy 1,3 százaléka lehet halálos kimenetelű.

A láthatatlan ellenség. Fotó: centralhome.hu

 

Ez azonban csupán egy átlag, a szóródás pedig a különféle korcsoportok szerint nagyon is eltérő.

A halálozási statisztika a következőképpen fest:

  • 36 százalék 85 éves vagy annál idősebb
  • 33 százalékuk 75–84 éves
  • 19 százalék volt 65-74 éves
  • 11 százalékuk 45–64 éves
  • Csak 1 százalék 15–44 éves

Feltehetnénk a kérdés, hogy akkor az idősebb embereket ezek szerint nagyobb veszély fenyegeti, mint a fiatalabb korosztályt? De a válasz egyáltalán nem magától értetődő.

Az úgynevezett spanyolnátha (1918-1919) idején a halálos áldozatok száma megközelítette az 50 milliót, viszont az Egyesült Államokban feljegyzett halálesetek 99 százaléka 65 év alatti volt.

Az összes halálos eset közel fele a 20–40 éves fiatal felnőttek közül kerültek ki, amit a mai napig senki sem tud, hogy pontosan, miért.

Kérdés, hogy valamennyi fiatal esetében, aki a koronavírusban hal meg, beszélhetünk-e arról, hogy valóban valamilyen alapvető egészségügyi problémával küzdött.

Igen, a többség esetében lehet erről beszélni, de a halálos áldozatok számának növekedésével párhuzamosan egyre több olyan eset fordul elő, amikor is fiatal és alapvetően egészséges emberek halnak meg a Covid-19 miatt.

Szóval, miért is halnak meg a fiatal és jó kondícióban lévő betegek?

Az egyszerű, de igencsak bosszantó válasz az, hogy nem tudjuk biztosan – ma még túl korai megmondani mindezt. Az egyik lehetséges elmélet szerint a „citokin vihar” lehet a magyarázat, ahol is az egészséges beteget lényegében a saját," túlreaktív" immunrendszere öli meg.

Mi okozza ezt a túlzott választ néhány emberben, és másokban nem? A járványnak ebben a szakaszában még csak sejtéseink vannak.  "Ennek oka lehet genetikus, vagy más olyan fertőzés, amelyet a múltban szenvedett el a páciens. Nem igazán értjük, mi okozza mindezt. Úgy gondolom, hogy az év végére sokkal több információk lesz" - mondja Gupta professzor.

 


Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben

Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben 

A mai rohanó világban sokak számára létfontosságú a stresszhatások csökkentése, és ebben a természetes módszerek kiemelten fontos szerepet játszanak.
Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből?

Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből? 

Mindannyian észrevettük már, mennyire nehéz lépést tartani a lakberendezési trendekkel, főként ha a rendelkezésünkre álló terület hatékony kihasználásáról van szó.
Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság

Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság 

A nőgyógyászati vizsgálat a legtöbb nő számára nem egyszerű orvosi esemény, hanem személyes kérdés.
A pihenés szerepe a gyógyulásban

A pihenés szerepe a gyógyulásban 

A gyógyulásról sokan úgy gondolkodnak, mint egy aktív folyamatról: időpontok, beavatkozások, kontrollvizsgálatok jutnak eszünkbe.
2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása

2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása 

Mindennap várjuk azt az alkalmat, amikor a technológiai fejlesztések jelentős módon alakítják a világunkat.
A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél

A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél 

Rákos megbetegedéssel élni rengeteg kihívással jár.
Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett?

Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett? 

Ahogy telnek az évek, egyre fontosabbá válik a bőr megfelelő ápolása. Bár úgy tűnhet, hogy a különféle krémek, szérumok és aktív összetevők megszépítik a bőrt, megfelelő sorrendben kell felvinni őket a kívánt hatás eléréséhez. 
A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé

A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé 

A modern élet ritmusa egyre gyorsabb. Folyamatosan sietünk, értesítések szakítják félbe a napunkat, és ritkán tartunk valódi szünetet.
A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+

A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+ 

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt.
Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon?

Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon? 

Amikor beköszönt az ősz, és a természet zseniális színkavalkádba borul, bőröd számára is új kihívások adódnak.