Az orvosok az 1950-es évek óta tanulmányozzák a "placebo hatást". Ez alatt az idő alatt sokat megtudtak arról, hogy a gyógyszerek utánzatául szolgáló, egyszerű cukor tabletták hogyan enyhíthetik a páciensek tüneteit. A betegeknek durván az egyharmada ugyanolyan javulást mutatott az utánzat gyógyszerek szedése következtében, mint a valós gyógyszereket fogyasztók. A testük ugyanazokon a fiziológiai változásokon ment keresztül, függetlenül attól, hogy valódi vagy hamis gyógyszert szedtek-e be.

Egy, a Michigani Egyetemen készült kutatásából kiderült, hogy elég csupán arra gondolnunk, hogy a gyógyszer enyhíteni fogja fájdalmainkat ahhoz, hogy az agy elkezdje termelni a saját, természetes fájdalomcsillapítóját, és így enyhítse a fájdalom érzetét. Ez a tanulmány szolgált először közvetlen bizonyítékkal arra vonatkozólag, hogy az agy saját fájdalomcsillapítója, az endorfin, szerepet játszik a placebo hatásként ismert jelenségben.

A kutatásban 14 egészséges, fiatal férfi vett részt. Fejükre agyletapogató készüléket helyeztek, és bizonyos időközönként sós vizet fecskendeztek az állkapcsuknál található izomba. Azt mondták a résztvevőknek, hogy ezt követően olyan szert fognak kapni, ami enyhíti a fájdalmukat, ám ez valójában placebó volt. A tudósok aztán összevetették az endorfin termelést mérő letapogató eredményeit és a férfiak által elmondottakat a fájdalom erősségéről.

A 14 férfiből 9 azt mondta, hogy a gyógyszer - a tulajdonképpeni placebó - következtében sokat enyhült a fájdalom. Mindebből arra következtethetünk, hogy a test képes önmagát gyógyítani - csakhogy ebben hinni kell ahhoz, hogy valóban működjön. Norman Cousinst idézve: "A gyógyszerek nem mindig szükségesek, a gyógyulásba vetett hit azonban igen".

B.B.

Forrás: Kara Gavin, Sally Pobojewski: Brain's painkillers may cause 'placebo effect', study, http://www.medicalnewstoday.com,

Chuck Gallozzi: Drugs and Belief, http://www.personal-development.com