Szégyen, hogy a beteglátogató családtagok sok esetben az alapvető élelmezést biztosítják, ahelyett, hogy legfeljebb kiegészítésképpen és a szeretet jeleként visznek otthonról élelmet.

Az élelmezés rendkívül alacsony színvonala nem a kórházi vezetés hibája. Korábban egyszerűen nem volt pénz az étkezés javítására. Ma a kórházak átlagosan 350 (!) forintot költenek egy beteg napi (!) étkeztetésére. Az átlag úgy jön ki, hogy van kórház ahol 4-500 forint, de van olyan is, ahol 200 (!) forint sem jut napi étkezésre.

Pedig a betegélelmezés komplex folyamat, mely a fekvőbeteg intézményekben a gyógykezelés szerves része. A megfelelő élelmezéssel megakadályozható a kórházi kezelés alatt a beteg tápláltsági állapotának romlása, így javítható a gyógyulás esélye.

Az egészségügyi reformnak, többek között a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak köszönhetően a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges. A megtakarításoknak köszönhetően az egészségügyi kormányzat régi adósságot törleszthet, és december 1-től érdemben javítja a kórházi étkezés színvonalát.

Az étkezés javítása három intézkedésből áll:

1. Táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértők segítségével meghatározzuk a kórházi étkezés alapkövetelményeit, tehát azt, amit a betegnek naponta minimálisan kapnia kell. Eddig ilyen szabályozás nem volt. A kórházak a minimális előírásoknál többet adhatnak, kevesebbet nem.

2. Közel kétszeresére emeljük a kórházi étkezés társadalombiztosítási támogatását. Ezt a kórházak nem költhetik másra, kizárólag étkeztetésre. A kórházak költhetnek többet étkeztetésre, de napi 550 forint + áfánál kevesebbet nem. Ez azt jelenti, hogy egyes kórházak decembertől háromszor annyit költhetnek étkezésre, mint eddig.

3. Egyszeri támogatásként 1 milliárd forint értékben támogatjuk a kórházakat a jobb minőségű étkezést szolgáló beszerzéseikben (mikrosütő, evőeszközök, melegen tartó edények, tálaló kocsik, tea- és kávétároló termoszok stb.)

Étkezési alapkövetelmények

Az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg a kórházi étkezés alapkövetelményeit:

1. A rendelet előírja a napi háromszori főétkezés kötelező biztosítását 24 óránál hosszabb folyamatos gyógykezelés esetén, valamint, az egyes étkezések egymáshoz viszonyított kalória-megoszlását (reggeli: 35 százalék, ebéd: 40 százalék, vacsora: 25 százalék) is.

2. Ebédnél kötelező választási lehetőséget biztosítani kétféle menü között. Amennyiben a beteg állapota és terápiás igénye nem zárja ki - ez egy normál és egy könnyű-vegyes menüből történő választás lehetőségét jelenti.

3. Minden betegnek kötelező naponta legalább egyszer friss gyümölcsöt vagy zöldséget adni.

4. Új kiegészítő jellegű étkeztetésként írjuk elő a kínáló rendszerben történő napi egyszeri úgynevezett kisétkeztetést (müzliszelet, gyümölcs stb.) is.

5. A rendelet a betegek folyadékszükséglet-kielégítésének követelményeit is szabályozza. A betegek részére az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás lehetőségét állandó jelleggel biztosítani kell.

6. A rendelet előírja élelmezési munkacsoport kötelező létrehozását minden kórházban, hogy biztosítsuk az előírások szakszerű végrehajtását. A munkacsoport egy fő dietetikus koordinátorból és az ápolás, illetve a gyógyítás területéről kijelölt egy-egy személyből áll. A dietetikus minden beteg esetében személyre szabott táplálkozási követelményeket állapít meg.

Az Egészségbiztosítási Felügyeletnek joga lesz ellenőrizni, hogy a betegek ellátása a rendeletnek megfelelően történik-e.

EüM