A hátfájás oka lehet többek között az ízületi kopás, ami miatt a fájdalom kivédésére torz testtartást veszünk fel, így a testünk az egyik oldalon feszül, a másikon túl renyhe lesz, hiszen a szervezetünk mindig egyensúlyra, kiegyenlítődésre törekszik. Végül kialakul egy rossz testtartás, amelyen később már nehéz változtatni - magyarázza Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász-reflexológusa. Éppen ezért akár csak néhány hete tartó fájdalommal is már érdemes szakemberhez fordulni, hogy elkerüljük az esetlegesen már nem visszafordítható betegségeket.
A fájdalomfokozatok nem, de a típusai könnyebben behatárolhatóak: lehet közönséges (nociceptív) vagy idegi (neuropátiás). Az előbbit általában szöveti sérülés - vágás, égés, csonttörés, horzsolás stb. – okozza , míg a neuropátiás fájdalom az érzékeléssel összefüggő rendszer sérülésének következménye. Az előbbi a gyógyulást követően nyomtalanul eltűnik, utóbbi azonban a kiváltó okok megszűnését követően is fennmaradhat, és krónikussá válhat. A neuropátiás tüneteket gyakran pszichés zavarok, alvászavar vagy szorongás is kísérik. „A mozgásszervi betegségek legjobb megelőzése a mozgás” - hangsúlyozza természetgyógyász szakértőnk. Sokan nem tudják, hogy a gerinc épségének megőrzése, erősítése érdekében, persze a rendszeres és minőségi mozgás beiktatása mellett, az egészséges táplálkozás is sokat segíthet!
Hol fáj? A felső és alsó háttájéki fájdalom közti különbségek
A hátfájdalom vagy a felső, vagy az alsó háttájék területéről eredhet. Előbbi a hát felső részén, valamint a vállakban és a nyakon érezhető a fájdalom - vagyis a nyaki gerincet és a mellkast érinti, a hátnak azt a részét, ahová a bordák kapcsolódnak –, utóbbi pedig a hát alsó részén érezhető a fájdalom.
Rakovits Viktor, a gyógyászati centrum masszőr-csontkovács szakértője szerint a nyaki gerinc megbetegedései nemcsak lokálisan érezhetők, hanem fájdalmat válthatnak ki a vállövben, a vállban és a karokban. Szélsőséges esetekben a végtagokon akár érzékkiesést is okozhatnak, de egyéb tünetek - például szédülés, látási zavarok, fejfájás - is jelentkezhetnek. A tüneteket a szalagok és inak túlfeszítése okozhatja, ilyen például autóbaleset vagy testedzés során következhet be. A hát felső részén található nagyméretű izmok a mindennapos igénybevételnek köszönhetően ugyancsak hajlamosak az izomirritációra, vagy egyszerűen csak elgyengülnek. A helytelen testtartás, a túlsúly, valamint a gyenge hasfali izomzat is ronthat a gerinc megbomlott egyensúlyán, melynek kompenzálására a nyak előrehajlik. A stressz és az érzelmi folyamatok ugyancsak megfeszíthetik és összehúzhatják az izmokat.
A háti gerinc panaszánál a fájdalom kisugározhat a lapockák környékére, a bordákba, egészen a szegycsontig, a gyomorba, okozhat fejfájást a tarkóban, de a beidegződések miatt bármely belső szervünk funkciózavarát is előidézheti. Az alsó háttájéki fájdalom többek között nehéz tárgyak felemelése, az alsó hátizmok túlzott megerőltetése, illetve közvetlen sérülés vagy trauma következtében alakulhat ki, ugyanakkor egyes betegségek (vírusos fertőzések, artrózis, csont- és gerincrendellenességek) is okozhatják. A dohányzás - a stressz és a túlsúlyosság mellett - szintén szerepet játszhat a háti gerinc panaszainak kialakulásában.
Mióta fáj? Akut, szubakut vagy krónikus hátfájdalom
Időtartam szempontjából a fájdalmat három osztályba sorolhatjuk: akut, szubakut és krónikus. Akutnak nevezzük a viszonylag rövid idejű, hasogató vagy szúró fájdalmat, ami rosszabb esetben akár 6 héten belüli időtartamig is elhúzódhat. Szubakutnak a 6–12 hétig, krónikusnak pedig a 3 hónapon túl is tartó fájdalmat tekinthetjük.
A fájdalom intenzitása az akut hátfájásnál enyhébb, míg a krónikusnál magasabb, a fájdalom helye szempontjából pedig a szubakut eseteknél az egyik oldal érintett, a krónikusnál viszont mindkét oldal. A krónikus hátfájdalom általában progresszív, ami azt jelenti, hogy a páciens állapota idővel rosszabbodik - a hosszú lefolyás miatt idővel pszichés zavarokat, depressziót, hangulatingadozást, alvászavarokat is okozhatnak.
Az akut hátfájdalom leggyakrabban valamilyen, a hátat érintő trauma, esetleg artritisz vagy más hasonló betegség következtében alakulhat ki. A krónikus fájdalom okát általában nehéz pontosan meghatározni, és kezelése szakorvos felügyeletét igényli.
Hogyan kezeljük, enyhítsük? Hasznos tanácsok
Nem régóta fennálló gerincfájdalmak esetén érdemes alternatív megoldásokkal kezdenünk. Keressünk fel egy megbízható gyógymasszőrt vagy csontkovácsot néhány alkalommal. Ha a fájdalom nem csillapodik, forduljunk szakorvoshoz! „Az orvos által diagnosztizált mozgásszervi betegségek tüneteinek enyhítésére leginkább valamilyen fizioterápiás módszert szoktak alkalmazni. Azt, hogy az adott betegségre éppen melyik lesz a megfelelő, nehéz előre meghatározni, ezért a kezeléseket általában kombinálva alkalmazzák” - magyarázza Rakovits Viktor. Ilyen eljárások lehetnek például a mechanoterápia, balneoterápia, elektroterápia, lézerterápia, ultrahangterápia, röntgenterápia, a krioterápia.
Masszőr-csontkovács szakértőnk szerint a mozgásszervi betegségek gyógyításának talán egyik legfontosabb eszköze a gyógytorna. Megfelelő diagnózist követően a gyógytornász kialakítja az egyénnek leginkább megfelelő programot, amit a későbbiekben egyénileg is végeznie kell a panaszok megszűnéséig, de sokszor érdemes jóval tovább, akár még évekig folytatni. A gyógytorna lényege nem más, mint a kritikus területet körülvevő izmok erősítése, aktivizálása.
„Az akupunktúra és a talpmasszázs is nagyon sokat segíthet a fájdalom csökkentésében, a kialakult probléma gyors megoldásában, ha az párosul az életmódváltással, valamint más alternatív módszer alkalmazásával (mint például a kiropraktika, gyógyfürdő stb.). Az egészségi állapot hosszú távú megőrzése érdekében fontos szerepe van a prevenciónak is, amely magában foglalja a megfelelő testtartást, a testsúly normál tartományban történő tartását, valamint erősítő gyakorlatok rendszeres végzését. Ülőmunkát végzők esetében a bútorok beszerzésekor javasolt az ergonómia szabályainak figyelembevétele is - tanácsolja Benke Rita .
Derékfájásokra használ a forró borogatás (nem égetés!) is. A beteg hasra fekszik, majd a meztelen derekára terített többrétegű kendőhöz nyomkodjuk a forró vasalót. Ezt naponta legalább kétszer ismételjük meg. Vannak már azonban kimondottan derékfájdalmakra kifejlesztett melegítő tapaszok is. (Forrás: www.harmonia-centrum.hu)
