Miért másodlagos?

Az elsődleges vagy önálló fejfájás azt jelenti, hogy nem áll más, fejfájást okozó betegség a hátterében. A „másodlagos” kifejezés pedig arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a problémának számos eredője lehet.

Kép: pixabay

Másodlagos vagy tüneti fejfájások okai (többek közt):

Fej-, nyak trauma

• Nyilvánvaló, hogy ha a fejet és/vagy a nyakat sérülés éri, fájdalom jelentkezik.
• Craniális/cervicalis vascularis kórképek
• A koponyával kapcsolatos, illetve a gerinc nyaki szakaszán jelentkező betegségek, amelyek szintén lehetnek a másodlagos fejfájás forrásai.
• Nem vascularis, koponyán belüli kórképek
• Ide tartozik például a koponyaűri nyomásfokozódás, ami szinte minden esetben fejfájást okoz.

Fertőzések

• A legegyszerűbb fertőzés, például egy nátha, influenza is járhat fejfájással, gyakran kimondottan erős panaszt okozva.

A homeosztázis zavara – a belső környezet egyensúlyának felborulása

Ez lehet

• lázas állapot
• vérszegénység
• anyagcserezavar, amely krónikus jellegű és diffúz fejfájást eredményezhet.

Fej, nyak, szemek, orr, sinusok, száj megbetegedése

Az orrmelléküregek akut gyulladásakor lüktető, krónikus folyamatoknál inkább nyomó, tompa fejfájás jelentkezik. Krónikus orrlégzési zavarokra utalhat a nyomó, feszítő fejfájás. Ugyanakkor tudni kell, hogy az orrsövényferdülés miatt elvégzett rekonstrukciós műtét csak ritkán szünteti meg a krónikus fejfájást. A szembetegségek közül többek közt a subakut glaukómás roham, a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat erős fejfájást. A fénytörési hibák hiányos vagy rossz korrekciója pedig tenziós fejfájáshoz vezethet.

Anyagok és azok megvonása

Az alkohol, a gyógyszerek, illetve függőség esetén azok megvonása más tünetek mellett kínzó fejfájást is okozhat.

Pszichiátriai kórképek

Többek közt a pánikbetegség és a fóbiák is járhatnak fejfájással.

Cranális neuralgiák, arc fájdalma

• A koponyán belüli idegi fájdalmak is lehetnek a probléma forrásai. A nervus trigeminus ideg betegsége például arcidegzsába formájában vesz részt a fejfájás kialakulásában.
• Magas vérnyomás
• Nyomó, olykor lüktető, diffúz vagy fejtető környéki fejfás oka lehet. A vérnyomás emelkedésével vagy gyógyszeres csökkentésével összefüggésben nem találtak kapcsolatot.
• A gerincoszlop tartási rendellenességei, a spodylarthrosis
• Mind a tartáshibák, mind a csigolyák közötti kisízületek tarkótáji, krónikus nyomó vagy görcsös jellegű fejfájáshoz vezethetnek.
  Az aurás migrén növeli a stroke kockázatát

  Egy kutatás szerint azoknál, akik a migrén során tapasztalják az aurajelenséget, bizonyos mértékben megnő a stroke kialakulásának kockázata. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekről és a kardiológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A diagnózis alapja a kikérdezés

- Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, a lokalizációja, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. Támaszkodni kell még a belszervi vizsgálatok eredményeire, szinte mindig szükséges a nagylabor vizsgálat is – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a Budai Fájdalomközpont neurológusa. - Ma a szakma szabályai szerint az akut és bizonyos speciális esetek kivételével fejfájásos panasz esetében MR vizsgálatot kell végezni. Nem feltétlenül szükséges elvégeztetni a vizsgálatot, ha típusos migrénről van szó, mely hosszú ideje fennáll, jellegében, gyakoriságában nem változik, nem kapcsolódik mellé epilepsziás roham vagy fokális neurológiai tünet. Ezzel ellentétben CT vagy MR vizsgálat javasolt, ha atipusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV-betegség áll fenn, vagy neurofibromatosis szerepel az anamnézisben.

(Forrás: Budai Fájdalomközpont)