Vakság | Dél és dél-kelet ázsiai fejlődő országokban, Latin Amerikában és Afrikában fordul elő leggyakrabban. Elsősorban a 6 évnél fiatalabb gyerekeket és a főként növényi eredetű, alacsony zsírtartalmú táplálékot fogyasztókat érint. | Felnőtteknél az A-vitaminbevitel javasolt felső határa napi 3 mg. Az ajánlott napi mennyiség férfiak esetében 900, nők esetében 700 mikrogramm. | Eszkimók és sarkkutatók esetében tapasztalt A-vitamin mérgezés, amit a túlzott jegesmedve és fókamáj fogyasztás okoz. Az máj az A-vitamint leginkább felhalmozó és így a mérgezésnek leginkább kitett szervünk. |
Pellagra | A pellagrát (szószerinti fordításban "durva bőrt") a niacin, más néven B3-vitamin, hiánya okozza. Ez a hiánybetegség az 1900-as évek elején az Egyesült Államokban és Dél-Európában volt elterjedt a kukorica alapú étrend eredményeként. 1938-ban Roosevelt elnök elrendelte a kukorica, búza és rizsalapú élelmiszerek vassal, B1-, B2-, B3- vitaminnal történő dúsítását. | Felnőtteknél a B3- vitamin bevitel javasolt, felső határa napi 35 mg. Férfiaknál napi 35 mg bevitel ajánlott, míg a nőknél 25-30 mg. | Az ajánlott mennyiségnél jelentősen több niacin tartós fogyasztása káros lehet az egészségre. |
Visszafogott növekedés | A visszafogott növekedéshez társuló egyéb tünetek, mint például egyes bőrbetegségek, a száj, a nyelv és a torok szárazsága, fokozott fényérzékenység és súlyos szemirritáció, mind a B2- vitamin hiányából fakadó nem megfelelő kollagén képződés jelei. | Férfiaknak napi 1,1 mg, nőknek 0,9 mg, szoptatós anyáknak pedig 1,6 mg B2-vitamin bevitele ajánlott. | A riboflavin esetében nem állapítottak meg mérgezést, túlzott fogyasztás esetén a felesleges mennyiség a vizelettel távozik a szervezetből. |
Beriberi | A beriberi a B 1-vitamin hiánybetegségének indonéz elnevezése. A betegséget az őrölt, dúsítatlan gabonafélékre, például rizsre vagy nyers halra redukált étrend okozza. Emellett a krónikus alkoholizmus is lehet kiváltó ok, egyrészt az alacsony B1- vitamin (és más B-vitaminfélék) bevitel, másrészt az elégtelen vitaminraktározási képessége révén. | Az ajánlott napi B1- vitamin bevitel férfiaknak 1,2 mg, nőknek 1,1 mg. | Mivel a túlzott fogyasztásnak jelenleg nincs ismert negatív hatása, felső határérték sincs. |
Születési rendellenességek | A terhes nők vitaminszükséglete megemelkedik. Az egészséges magzat kifejlődésében létfontosságú a folsav (B9-vitamin), amelynek a fogantatást megelőző használata jelentős mértékben (35-75 %-kal) csökkentheti a születési rendellenességek kialakulásának veszélyét. | Az ajánlott napi bevitel felnőtt korban 400 mikrogramm. | A folsav magas dózisban sem mérgező, ám túlzott szedése mögött megbújhat B12-vitaminhiány, ezért meghatározott felső határérték napi 1 mg. |
Szív- és érrendszeri megbetegedések | Egyes tanulmányok alapján B6-vitamin szedésével csökkenthető a vér homocisztein szintje, amely felelős lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért. | Emellett a C- és az E-vitamin, valamint a karotinoidok antioxidáns hatásukkal segítik elő szívünk védelmét. | A B-vitaminok hatása szív- és érrendszerünkre vitatott. Egyesek szerint a túlzott bevitellel károsíthatjuk egészségünket. |
Vérszegénység | A B12-vitamin és a folsav hiánya vérszegénységet okozhat. | Az ajánlott napi bevitel B12-vitaminból felnőtt korban 2 mikrogramm, a terhesség és a szoptatás pedig napi 2,6 mikrogrammra növeli az igényt. A javasolt napi folátbevitel pedig 0,3-0,6 mg között alakul. | A megfelelő folát-ellátottság csak az élelmiszerek, pl. a gabonafélék dúsítása esetén biztosítható. |
Időskori éberségcsökkenés | B6-, B9- és B12-vitaminok elégtelen bevitele időskorban zavartságot, depressziót okozhat. | Más tanulmányok a C- és E-vitaminok antioxidáns hatását méltatják az időskori éberség megőrzésében. | Időskorban a D-vitamin asszimilási képessége is csökken. Mivel a szervezet már nem képes a napfény segítségével hatékony D-vitamin felvételre, szükség van ennek pótlására, ami 65 éves kor fölött csökkentheti az esések és törések veszélyét. |
Kwashiorkor-kór | Az akut alultápláltság nemcsak vitamin, de ásványi anyag- és fehérjehiányt is jelent. A betegek H-vitaminhiányhoz hasonló tüneteket produkálnak. | Az ajánlott H-vitamin bevitel napi 30 mikrogramm felnőtteknél. 35 mikrogramm szoptatós anyáknál. | |
Skorbut | A C-vitamin hiánybetegsége a skorbut évszázadokon keresztül a tengerészek titokzatos betegsége volt. Viszont megfigyelték, hogy a citrusféléket fogyasztó tengerészeket nem éri el a kór. Az aszkorbinsavat végül 1932-ben fedezték fel. | A táplálkozási szakemberek napi 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolják, amely fedezi a C-vitamin szükségletet is. Ez körülbelül 200-300 mg C-vitaminnak felel meg. | 400 mg - 1 gramm C-vitamin fogyasztása még elfogadható a szervezet számára. Magasabb dózisban, hosszú távon a C-vitamin gyomor- és bélrendszeri problémákat, és túlzott vasfelhalmozódást okozhat. A nemzetközileg meghatározott felső határérték napi 2000 mg |
Vérzés | Heinrich Dam dán tudós a koleszterin szerepét kutatva ismerte fel a K-vitamin gyógyító hatását vérzések esetén. A K-vitaminnak rendkívül fontos szerepe van antibiotikumos kezelések és parenterális (a mesterséges táplálás egyik formája) táplálás esetén is. | | |
