Amikor Európa nagy részében - a katolikus egyház szorgalmazására - december 31. kerekedett fölül az esztendő utolsó napjaként, I. Szilveszter pápáról (az ő pápasága idején lett a kereszténység a Római Birodalomban államvallás) szilveszternek nevezték el.
Három római pápának is Szilveszter volt a neve. I. Szent Szilveszter, akit 314. január 31-én választottak meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen 335. december 31-éig töltötte be ezt a hivatalt, a 33. pápa volt a történelemben. A történetírók szerint kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. A hagyomány Constantinus megkeresztelését is Szilveszternek tulajdonítja, ez azonban történelmileg vitatott tény. Viszont annál bizonyosabb, hogy ez volt a nyolcadik nap Krisztus születése után, amikor a fiúgyermeket régi szokás szerint körülmetélték, így ezt a szent alkalmat lehetett magasztalni.
A Szent Korona küldője: A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 999-től 1003-ig volt pápa. Korának talán legműveltebb embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d'Aurillac néven született, 945 körül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Ottó császár tanítómestere. A pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát. Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sabina a száznegyvennyolcadik egyházfőként lépett a pápai trónra III. Szilveszter néven.
Erdő mellett lakó: A latin Silvester személynév jelentése: erdei, erdő mellett lakó (férfi). Alighanem ilyen lehetett a vidubecki kolostor vezetője, Szilveszter apát is. Ő azzal írta be a nevét a történelembe, hogy - szó szerint - történelmet írt. A legrégebbi orosz évkönyv, a Poveszty vremennih let (Régmúlt idők krónikája, a szakirodalomban előfordul még Nyesztor krónika vagy Őskrónika néven is) eredeti, 1113-ban elkészült változatának a vége ugyanis nem maradt fenn, az akkori idők mind zavarosabbá váló politikai viszonyai miatt. Ezért Vlagyimir Monomah, az utolsó kiemelkedő kijevi uralkodó 1116-ban Szilveszter apáttal íratott új befejezést.
A magyar kultúra és tudomány történetében halhatatlan hely illeti meg az 1504 körül született és 1551 után elhunyt Sylvester Jánost. Az erdélyi Szinyérváralja szülötte alighanem Erdősi János néven látta meg a napvilágot, csak aztán vette fel - a kor szokását követve latin nevét -a Johannes Sylvestert. Ő írta 1538-ban az első magyar nyelvű ábécéskönyvet. A volt krakkói és wittenbergi egyetemi hallgató, később a sárvár-újszigeti nyomda kezdeményezője, aki a reneszánsz műveltség terjedésében - szamosháti í-ző nyelvjárását a héber nyelv bécsi professzoraként is megőrizve - fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni. Sylvester latin-magyar nyelvtankönyvét, amely 1539-ben jelent meg Grammatica Hungaro-Latina címmel, még a XIX. század elején is lelkesen másolták tudós honfitársaink.
Ismerős történet?: Valójában talán sohasem létezett, mégis híressé vált Bonnard Sylvester, aki a XIX. század vége felé dolgozószobájában, könyvei közt gyönyörködik a tudományok nyújtotta kutatnivalókban. És egyszer ráeszmél, hogy szorgos munkálkodása közepette elfeledkezett valamiről: az életről. Nagy tudását céltalannak érzi, s lázasan küzdeni kezd az elherdálni vélt élet értelméért. Megnyugvást keres, boldogságot, a szépségek örömét. Amikor azután - szinte váratlanul - találkozik a szerelemmel, felismeri, hogy semmiről se késett el.
Magántudósunk regényhős, annak az Anatole France-nak (1844-1924) a tollából, akit kortársai közt G. B. Shaw, Thomas Mann és Gorkij a kor legnagyobb írójának és gondolkodójának vallott. France 1881-ben, 37 éves korában ért el kirobbanó sikert a Bonnard Sylvester vétke című regényével. A nagyon szép stílusú, egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató olvasmány tanulsága nem több és nem kevesebb, mint hogy minden lehetséges, de semmi se biztos.
Rocky alakítója: Annál bizonyosabb viszont, hogy egy Szilveszter, az őrült Matuska, sohasem kaphat helyet a jeles Szilveszterek panteonjában. Az eszement bécsi kereskedő és gyáros 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradóra, éjfél után 20 perccel felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A merénylő e hídrobbantásával - amelyről Viadukt címmel film is készült - hírhedtté vált, nem pedig híressé, mint druszája, a Rocky- és Rambo-filmek véres pusztításokban ugyancsak jeleskedő sztárja, Sylvester Stallone, az olasz származású amerikai filmszínész.
A jeles Szilveszterek felsorolásából nem lenne illendő kifelejteni Csollány Szilveszter sportolót, olimpiai bajnokot, Galambos Szilveszter humoristát, Ókovács Szilveszter operaénekest vagy Ördögh Szilveszter írót sem.
Jó bulizást, a Szilvesztereknek is!
Forrás: www.ujszo.com
