A felmérés során megmérték, illetve rögzítették a résztvevők testtömegét, magasságát, a külsejükkel való elégedettség mértékét és az alkalmazott fogyókúrás módszereket.
A vizsgálat a következő eredményekkel zárult: a nagyobb testtömeg index-szel rendelkező férfiak és nők egyaránt nagyobb arányban számoltak be külsejükkel szembeni elégedetlenségről, mint karcsúbb társaik.
Ez az elégedetlenség, főként a megjelenésükkel roppant módon elégedett alanyokkal összevetve, gyakrabban párosult a többlet súly mérséklését célzó fogyókúrás próbálkozással. A női résztvevők esetén az egyes BMI kategóriák (optimális, túlsúlyos, elhízott) között is mutatkozott különbség a fogyókúrás hajlandóság mértékében, vagyis a más-más mértékű többlettel rendelkező hölgyek eltérő mértékben fogékonyak a karcsúsító praktikák iránt, míg az uraknál hasonló érzékenységbeli különbség nem volt kimutatható.
Szintén érdekes megfigyelésnek számít a nemek eltérő preferenciája az egyes fogyókúrás módszerek alkalmazása terén. Míg a hölgyek elsősorban az étrend módosítását, a különböző diétákat részesítették előnyben, addig az urak vagy önmagában a fizikai aktivitás fokozását vagy az étrend és a sport kombinációját vetették be gyakrabban a súlytöbblet ledolgozása érdekében.
A vizsgálat eredményei rámutattak a nemek különböző preferenciáira a testtömeg csökkentő terápiás módszerek terén, ami célzott, még inkább személyre szabott, és ezáltal hatékonyabb kezelést eredményezhet.
Tény, hogy a rendszeres testmozgás mindkét nem számára igen fontos lenne, így erre célszerű odafigyelni a hétköznapokban is.
Már kis mértékű változtatás az étrendben és a fizikai aktivitás terén elősegíti a testtömeg csökkentését és megtartását: az ASPIRE vizsgálat eredményei 2
A túlsúly és elhízás terápiás gyakorlata számos esetben főként az életmód nagy mértékű, intenzív módosítását, ezáltal pedig látványos tömegcsökkentést jelenti. Azonban a terápiás kudarc, vagyis a nehezen leadott kilók visszatérése, túlontúl gyakori jelenség. Ezzel szemben a kevésbé lendületes, apró lépésekben megvalósított karcsúsodás hosszabb távon is könnyen eredményes lehet.
A fenti kérdést, vagyis a fogyókúrázó "tempójához" igazított, célzott, folyamatos apró lépésekben végrehajtott, az étrendet és a fizikai aktivitást is magában foglaló testtömeg csökkentő terápia (az ún. ASPIRE módszer) hatékonyságának összehasonlítását a hagyományos kezelési renddel szemben vizsgálták az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai. Az összehasonlítás mértékéül a résztvevők testtömege, derékbősége és testük hasi zsírtömege szolgált.
A négy hónapig tartó vizsgálatban résztvevő közel hatvan, jellemzően ülő életmódot folytató túlsúlyos és elhízott alanyt három csoportba sorolták: 1.) apró lépésekben haladó ASPIRE módszert követő csoport, 2.) hagyományos, elsősorban a résztvevők oktatásán alapuló módszert követő csoport, 3.) kontrollcsapat (amelyben az alanyok a kutatás megelőző életmódjukat folytatták). A csoportok fogyókúrás programját természetesen edzés is kiegészítette.
A vizsgálat a következő eredményekkel zárult: a résztvevők tempójához igazodó, apró lépésekben végrehajtott program (ASPIRE csoport) szerint haladó alanyok súlycsökkenése szignifikáns mértékben nagyobb volt, mint a másik két csoport tagjaié. Ráadásul az elért eredményeket, a vizsgálatot befejezően három hónap múlva elvégzett kontroll tanúbizonysága szerint, jobban meg is tudták őrizni. Hasonlóan kedvező változás következett be a test zsírtartalmában is.
Bár a fent leírt módszer hosszabb távú hatékonyságának bizonyítása még további vizsgálatokat igényel, a visszafogottabb tempójú étrendi és életmódbeli változtatások hatása a testtömeg csökkentésére igencsak ígéretesnek, sikerekkel kecsegtető megoldásnak tűnik.
Ne felejtsük el, hogy soha nem késő elkezdeni az egészséges táplálkozás alapjainak alkalmazását és a rendszeres fizikai aktivitást! Keressük meg azt a mozgásformát, amely illik hozzánk, és kezdjük le most!
Túlsúly és kognitív (észlelési) funkciók kapcsolata általános iskolások és kamaszok körében 3
Ha valaki túlsúlyos, nem lepődünk meg, ha az kihat általános kondíciójára, fizikai állapotára, de mi a helyzet a szellemi képességekkel? Erre kerestek választ amerikai kutatók.
Az elmúlt két évtizedben egyre több a túlsúlyos és elhízott gyermek, ezért felmerül a kérdés, vajon ez hogyan befolyásolja fizikai és kognitív (észlelési) képességeiket. Ennek tisztázására az 1988 és 1994 között, az USA-ban elvégzett nemzeti egészségi és tápláltsági állapotot vizsgáló felmérésben résztvevő (Third National Health and Nutrition Examination Survey) 2.519, 8 és 16 év közötti iskolás adatait dolgozták fel. Az elemzéskor, melynek során sok tényezőt figyelembe vettek (szülői/családi státuszt, sportolási szokásokat, fizikai aktivitást, tévézéssel töltött időt, pszichoszociális fejlődést, vérnyomást, vérzsírszintet) bebizonyosodott, hogy a nagyobb testtömegindexű tanulók mentális eredményei rosszabbak, mint normál súlyú társaiké, továbbá csökkent térlátási képességük.
Ne feledjük tehát, a nem kiegyensúlyozott étrend és a csökkent fizikai aktivitás gyermekeink szellemi képességeit is befolyásolhatják.
Érdemes közös családi kirándulásokat, sportnapokat szervezni. A sport önmagában is nagyon pozitívan fog hatni a fiatal generációra, de együtt a családdal igazi élmény lesz a gyermek számára.
Csecsemőkori gyarapodás és későbbi testösszetétel: evidenciák összegzése 4
Ha kisbaba érkezik a családba, általában ő mindenki pufók kis angyalkája, és minél "húsosabb", a család annál egészségesebbnek gondolja. Súlyával kapcsolatban pedig hisszük, nem gond, ha pufók, majd kinövi. De mi az igazság, vajon hogy befolyásolja a csecsemő testsúlya későbbi életszakaszainak testsúlyát?
A gyors csecsemőkori súlygyarapodás és a későbbi magasabb testtömeg index között kapcsolat áll fenn, de az összefüggés az egyéni testösszetétellel kapcsolatban még nem tisztázott. Angol tudósok ezért célul tűzték ki, hogy megvizsgálják a csecsemőkor különböző periódusaiban bekövetkező testsúlyváltozás és a későbbi testösszetétel, azaz a testzsír- és testzsír-mentestömeg változásainak kapcsolatát. 234 egészséges angol gyermeket és tinédzsert vizsgáltak, és a következőket találták. Függetlenül a születési súlytól, nemtől, pubertástól, fizikai aktivitástól, és a szülők testtömegindexétől, ha a 0-6 hónapos csecsemőnek gyors a súlygyarapodása, akkor nagyobb eséllyel válik túlsúlyossá későbbi életében, mint lassabb súlygyarapodású kortársai. Fél-egyéves korú babák esetében ilyen jellegű összefüggés azonban már nem kimutatható.
Miért érdemes odafigyelnünk erre az összefüggésre? Ha a kisbaba a nagyobb rizikójú csoportba tartozik, lehetőségünk van rá, hogy a későbbiekben jobban figyeljünk az étkezésére és fizikai aktivitására, hogy megelőzhessük a túlsúly kialakulását.
Felhasznált források:
- Millstein RA et al: Relationships between body size satisfaction and weight control practices among US adults. Medscape J Med. 2008 May 19;10(5):119
- Lutes LD et al: Small Changes in Nutrition and Physical Activity Promote Weight Loss and Maintenance: 3-Month Evidence from the ASPIRE Randomized Trial. Ann.Behav Med. 2008 Jun 21.
- Li Y., és mtsai Overweight Is Associated With Decreased Cognitive Functioning Among School-age Children and Adolescents. Obesity (Silver Spring). 2008 Jun 12
- Chomtho S., és mtsai Infant growth and later body composition: evidence from the 4-component model. Am J Clin Nutr. 2008 Jun;87(6):1776-84
Forrás: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ)
