Vizsgahelyzetben az ilyen hallgatóknál a végtagok elhűlnek, a gyomor, torok összeszorul, a kognitív folyamatok (emlékezés, gondolkodás) lelassulnak.
Ezt az átugorhatatlan falat valójában az egyén építi fel önmagában. Az igazi ok nem a helyzet, nem a vizsgáztató tanár, hanem a vizsgázó maga. Saját elméjében (nem tudatosan) ő alakítja ki azt a gondolati-érzelmi felépítményt, mely minden tevékenységét blokkolja.
Az első probléma az, hogy az egyén a vizsgát veszélyként értelmezi, melyet „túl kell élni". Valóban vannak olyan helyzetek, amikor egy pót-pótvizsgán, miután valaki egy adott tárgyból többször bukott, ilyen helyzet alakul ki, de ez nagyon ritka. Ezt a látens „veszélyt" a vizsga közeledésével oly irreális mértékben felnagyítja, felduzzasztja magában, hogy valóban egy leküzdhetetlen akadály lesz belőle. Mivel legtöbbször az egész folyamat nem tudatos, az egyén úgy észleli, hogy az egész rajta kívül alakult ki, így nem tud hatni rá. Kiszolgáltatottá válik, és „lesz, ami lesz" alapon sodródik az eseményekkel.
Mi a megoldás?
A legrosszabb ilyenkor, amikor barátok, családtagok nekiesnek az amúgy is szenvedő egyénnek remek tanácsaikkal, melyek kimerülnek a „nem kell izgulni", „nem olyan nagy ügy ez a vizsga", „csak nyugodj meg" kijelentésekben. Ezek csak ráirányítják a figyelmet tehetetlenségére, így fokozva a bajt. A problémát a gyökerénél kell megfogni, tehát a nem tudatos gondolati-érzelmi komplexum kialakulásánál. Az egyénnek tehát saját tudatában kell rendet raknia, és meggátolnia a belső fal felépülését.
Erre szolgálnak olyan imaginatív elmélyülési gyakorlatok, melyek segítségével a gondolati-érzelmi plakkok a tudatból kitisztíthatók, eltávolíthatók. Ilyenkor az egyén tudatosan felidézi magában (tudati terébe bevonja) a helyzetet, így már megtapasztalja, hogy ő az, aki létrehozza az egészet.
Az imaginatív technika további fázisaiban tudati terét megtisztítja ezektől a szennyeződésektől. Ezek a technikák megtanulhatók, majd éles helyzetekben nagyon gyorsan és eredményesen alkalmazhatók. A legfontosabb mozzanat az, hogy ráébredjünk arra, hogy mi kreáltuk az egész problémát, így csak mi tehetünk ellene.(Forrás:pszichologuskereso.hu)
