Ritkán gondolnak a pajzsmirigyre
A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról az orvostudomány már régóta tud. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Ennek ellenére a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig - végképpen kiszolgáltatván - nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáinak oka valahol máshol keresendő. Erről a problémáról nemzetközi és hazai kongresszusokon több előadást tartottam és közleményt publikáltam: ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy az Európai Endokrin Társaság felkérésre referátumot tartsak a közel 4000 fős hallgatóság számára. A szomorú valóság azonban az, hogy ennek ellenére a betegek gyakran kálváriát járnak be, amíg a valós diagnózisra fény derült és az oki kezelést elkezdik. A teljesség igénye nélkül csupán néhány problémát kívánok megemlíteni és bemutatni. Ennek az oka az, hogy ezekre az esetekre teljes mértékben igaz, a korai felismerés, a mielőbbi kezelés, és a gondozás feltétlen szükséges.
A leggyakoribb tünet: a szemszárazság.
Szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó - vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító - okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka és a kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát.
A jelenség tehát civilizációs ártalomnak is tekinthető, így sajnos kevesen gondolnak arra, hogy a panaszok nem csak a beteg életmódjából adódóan jelentkeznek. Jó példa erre egy fiatal hölgy betegem esete, akinél szemszúródással, könnyezéssel járó panaszok jelentkeztek. Szemének pirosságát figyelték meg főleg a bal oldalon. Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott. A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételezetek fel, azonban allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukorbetegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigy betegség állott a szemészeti panaszai hátterében, és annak kezelésével panaszai megszűntek.
Szemhéj-rendellenességek
Egy 58 éves férfi betegem egy ideje csak fél szemével érzékelte a körülötte lévő világot. A jobb szemhéja „fityegett” és az utóbbi időben már nem tudta kinyitni. Több vizsgálaton (CT, MR stb.) jutott túl, de a betegségének oka nem derült ki. Már műtét lehetőségét is fontolgatták, amikor a beteg felkeresett. Kiderült, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladása van, amelyhez ún. „ocularis myasthenia”, azaz szemizom gyengeség is társult. A kezelés elkezdése után néhány nappal már javulás volt észlelhető , 6 hét múlva pedig panaszmentessé vált.
Megnagyobbodott szem és kettős látás
Ifjú hölgy betegem jobb szeme már hetekkel korábban könnyezett, viszketett, majd láthatóan megnagyobbodott, „kidülledt”. Mivel a betegség mind a könnymirigyeket, mind a külső szemizmokat is érintette, kezdetben homályos látás, majd kettős látás alakult ki, amely miatt munkáját nem tudta folytatni. Kiderült, hogy pajzsmirigy túlműködéshez, Basedow kórhoz társult szembetegsége van (ún. endokrin oftalmopatia), amely autoimmun eredetű szembetegség és azért alakul ki, mert az antitestek nem csak a pajzsmirigy működését stimulálták, hanem külső szemizmaihoz is kötődve gyulladást váltottak ki. Ebben az esetben viszonylag korán érkezett a beteg és a megfelelő gyógykezeléssel a pajzsmirigy túlműködése megszűnt, és szelén kezelés után a szemtünetei is teljesen gyógyultak.
Vörös, gyulladt szemek
Idősebb hölgy betegem jobb szeme „vérben”, gyulladásban, látása alig volt. A bal oldali szemével is nehezen látott. Kiderült, hogy már 3 éve jelentkeztek szempanaszai, de pajzsmirigy eredetre kezdetben nem gondoltak, később pedig, amikor a túlműködés igazolódott, akkor izotóp kezelést végeztek, amelyet a Basedow kóros szemtünetek esetén célszerű kerülni, a dohányzást pedig teljesen el kell hagyni! Az első találkozásunkat követően hosszas diagnosztikus folyamat és gyógyszeres kezelés kezdődött, amelynek hatására állapota sokat javult.
A kapcsolat oka
A pajzsmirigy és a szembetegségek közötti kapcsolat kérdése már régóta foglalkoztatta a kutatókat. Hosszas és nem egyszerű vizsgálatokkal sikerült kimutatnunk, hogy a pajzsmirigy felületén és a külső szemizmokon, ill. a könnymirigyeken teljesen azonos fehérjék („receptorok”) vannak. Ez a kísérleti eredményünk választ ad arra a fontos kérdésre, hogy a Basedow kóros betegeknek miért alakul(hat) ki súlyos szembetegsége, oftalmopatiája.
Ne hanyagoljuk el a panaszokat!
Elhúzódó szempanaszok esetén a legfontosabb, hogy ne elégedjünk meg a részleges megoldást nyújtó tüneti kezeléssel, különösen, ha a családban előfordult már autoimmun betegség. Az ismertetett esetekből is látható, hogy a panaszok sikerrel orosolhatóak. Több kezelési mód áll rendelkezésünkre, de gyakran ezek kombinálásával érünk el jó eredményt. Ehhez azonban lényeges a korai felismerés és az idejében megkezdett terápia, melynek segítségével a beteg életminősége helyreállítható.
