Rettegett betegségeknek általában azokat a betegségeket hívjuk, amelyektől az emberek a leginkább félnek, többek között a daganatos megbetegedéseket, a szívinfarktust, a stroke-ot vagy az Alzheimer-kórt. A félelem legfőbb oka, hogy ezek a betegségek felelnek a halálozás jelentős részéért. Egy részük egyelőre nem gyógyítható, más részük igen, de a gyógykezelés hosszú és nem mindig eredményes.

Mennyire ismerjük ezeket a betegségeket?
Először arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadók találkoztak-e ezekkel a betegségekkel személyesen. Kiderült, hogy daganatos megbetegedéssel az emberek 81 százaléka találkozott a tágabb személyes ismerettségi körében (család és barátok együttesen). Nagyjából hasonló arányban szerepelt ebben a körben a szívinfarktus is. Családi körben az emberek több mint fele találkozott ezekkel a betegségekkel. Idegsebészeti beavatkozást szükségessé tevő betegségekkel a megkérdezetteknek csak a harmada találkozott.

Mennyire tartunk ezektől a betegségektől?
Ezután azt kérdeztük meg, hogy a válaszadók mennyire érzik fenyegetve magukat az egyes rettegett betegségek által. Minden harmadik megkérdezett úgy érzi, hogy fenyegeti rákos megbetegedés vagy szívinfarktus, 23 százalék úgy gondolja, hogy stroke is. Ugyanakkor az idegsebészeti beavatkozástól vagy szervátültetéstől a megkérdezettek nem tartanak igazán. Az adatsorok azt bizonyítják, hogy azoktól a betegségektől tartunk inkább, amelyekkel személyesen is találkoztunk.

Kitől remélnénk segítséget?
Végül azt kérdeztük meg, hogy ha a válaszadónak egy rettegett betegséggel kellene megküzdenie, akkor kitől remélné a legjobb gyógykezelést. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben az ismerős orvosban bíznak meg, utána pedig a külföldi, illetve a hazai magán egészségügyi szolgáltatókban. A legkevésbé a területileg illetékes állami kórházban bíznak az emberek. Ám minél fiatalabb valaki, annál inkább a külföldi kezeléstől reméli a gyógyulást.