Heinz Leymann, svéd pszichológus írta le először a jelenséget, amikor is felfedezte, hogy a munkahelyeken rendszeresen előfordul, hogy a vezetők vagy a kollégák egy csoportja „kinéz” magának valakit, és azt a személyt szisztematikusan, hosszabb időn keresztül zaklatja, változatos eszközökkel pszichés vagy akár fizikai terrornak veti alá.
Hogy mit kell átélnie annak, aki a mobbing áldozatává válik? A kínzás eszköztára szinte kifogyhatatlan.
● Kommunikációs eszközök: nem szólnak az áldozathoz, kizárják a beszélgetésekből, vagy kritizálják, üvöltöznek vele, alaptalan bírálatokat és fenyegetéseket kap.
● Társas kapcsolatok: kizárják a csoportból, elkülönítik, esetleg az iroda egy távoli sarkába ültetik.
● Bírálják, kigúnyolják a vallását, világnézetét, politikai meggyőződését. Pletykákat, valótlanságot terjesztenek, róla alaptalanul kritizálnak – a bántalmazók tehát minden eszközzel a személy jó hírének lerombolására törekszenek.
● Elárasztják monoton, értelmetlen feladatokkal, teljesíthetetlenül sok, netán megoldhatatlanul nehéz munkát kap, vagy épp ellenkezőleg, méltatlanul mellőzik a feladatok kiosztásakor.
● Legsúlyosabb esetben az áldozat fizikai biztonsága, testi épsége is veszélyben lehet: erőszakkal fenyegetik, vagy valóban erőszakot alkalmaznak ellene, eszközeit, tulajdonát megrongálják.
A kutatások szerint szinte bárki lehet mobbing érintettje. Fiatalokat, középkorúakat, idősebbeket, férfiakat és nőket egyaránt találunk mind az áldozatok, mind az elkövetők között.
Van néhány jellemző ok, ami előidézheti a jelenséget, de a közhiedelemmel ellentétben egyik sem az áldozat jelleméhez, viselkedéséhez, esetleges idegesítő tulajdonságaihoz köthető.
● Az alkalmatlan vezető: ha egy vezető nem megfelelően látja el a feladatát, ha rosszul osztja fel a munkát, nem megfelelően kezeli a konfliktusokat, részrehajló, akkor ő maga lehet elsődleges oka a mobbing kialakulásának. Sokszor a vezetők maguk indítják el a lavinát egy-egy alaptalan kritikával, rosszindulatú megjegyzéssel.
● A kollégák közötti túlzott versengés, túlterheltség, az ebből adódó stressz-
● Leépítések, gyakori átszervezések, általános bizonytalanság.
● Ha úgy tűnik, az áldozat a többieknél kevésbé tudja megvédeni magát, ha gyengébbnek tekintik.
● Ha az áldozat bármilyen szempontból kisebbségi szerepbe kerül: például meleg, etnikai kisebbség tagja, de lehet, hogy csak kisgyermekes munkavállaló, vagy akár épp a tehetségével, munkabírásával tűnik ki a többiek közül.
Mit tehet az, aki úgy érzi, munkahelyi pszichoterror, mobbing áldozatává vált?
● Először is, semmilyen formában ne hibáztassa magát! Lehet, hogy tett korábban egy szerencsétlen megjegyzést, megbántott valakit, de a jelenség okai - ahogy láttuk az előbbiekben- sokkal inkább a vezetésben, a szervezet, a munkahelyi közösség működésében, annak belső feszültségeiben keresendők.
● Ne játsszon kivárásra, ne próbálja kibekkelni a helyzetet! Sokan megpróbálnak tűrni ilyen szituációkban, inkább nem tesznek semmit, hátha megunják a zaklatók, vagy találnak valaki mást. Ez, sajnos, nem így fog történni. A passzivitás, a védekezés látszólagos képtelensége csak tovább fűti a zaklatók lelkesedését. A mobbing hatásos beavatkozás nélkül egyre súlyosabb szakaszokon megy keresztül, egyre több kárt okozva az áldozatnak. A kezdeti szakaszban némi segítséggel a résztvevők még tisztázhatnák a konfliktushelyzetet, könnyen megbocsáthatnának egymásnak. Ha nem történik semmi, a személyeskedés, ellenségeskedés egyre mélyül, és egyre inkább maga az áldozat kerül bűnbak szerepbe.
● Ne felejtse el, mindenkinek joga van az egészséges, biztonságos munkahelyhez, az emberi bánásmódhoz! Ne hagyja magát ennek az ellenkezőjéről meggyőzni! Ha kell, gyűjtsön bizonyítékokat, keressen szövetségeseket, és cselekedjen! Ha a vállalatnál van HR-vezető, akkor az ő feladata és kötelessége, hogy beavatkozzon, forduljon hozzá segítségért!
● Ne kössön elvtelen kompromisszumokat, a testi és lelki épsége mindennél fontosabb! Ha úgy ítéli meg, nincs kitől segítséget kérnie, ha a vezetők is a zaklatók táborát erősítik, kérje az áthelyezését, vagy hagyja ott a munkahelyét! Talán most úgy érzi, ki fogja bírni, vagy akár meg akarja mutatni, hogy nem fogják legyőzni, de tudnia kell, hogy ez a helyzet súlyos egészségkárosító hatással jár. A mobbing következményeként álmatlanság, szív- és érrendszeri zavarok és a legkülönfélébb pszichoszomatikus tünetek léphetnek fel.
Ha valaki hosszabb időn keresztül munkahelyi pszichoterrornak volt kitéve, a mentális egészsége is sérülhetett. Károsodhatott az önértékelése, lehet, hogy depressziótól, kiégéstől vagy akár a poszttarumás stressz-tünetegyüttestől szenved. Ha valaki úgy érzi, nem tudja gyorsan feldolgozni a zaklatás élményét, és megpróbáltatásait, forduljon pszichoterapeuta szakemberhez, vagy tegyen jogi lépéseket! (Forrás:pszichologuskereso.hu)
