Becslések szerint hazánkban mintegy 3 millió allergiás van. Vagyis ritkaságszámba megy az olyan család, ahol nincs allergiás. Nyugodtan mondhatjuk, hogy népbetegségről van szó.
Mostanában a pázsitfűféléken kívül még közepes koncentrációt a tölgy és a kőris virágpora érhet el, elsősorban az északi országrészben. A nyír, a fűz és a platán már elvirágzott, bár pollenjükből még egy-egy szem előfordulhat a levegőben az Országos Környezet-egészségügyi Intézet friss pollenjelentése szerint. A kevésbé jelentős allergének közül az eperfafélék, a dió, a vadgesztenye, a szelídgesztenye pollenkoncentrációja jellemzően alacsony-közepes, a fenyőféléké közepes-magas.
Elkezdődött a lórom, az útifű és a csalánfélék virágzása, pollenjükből azonban egyelőre csak egy-egy szem fordul elő a levegőben, koncentrációjuk csak lassan emelkedik, a héten még várhatóan alacsony marad - közölte a tisztiorvosi szolgálat.
Manapság nincs olyan ember, aki közelebbről vagy távolabbról ne ismerkedett volna meg a szénanáthával, ami többnyire kora tavasztól késő őszig keseríti meg a betegek életét. Az allergének és a tünetek legtöbbször ismeretesek, de a megfelelő megoldás nem mindig.
● A lakás összes szobáját csak késő este vagy hajnalban szellőztessük, de akkor alaposan.
● Már kora tavasszal szereltessünk az autónkba speciális pollenszűrőt, amit évente vagy 15 ezer kilométerenként kell cserélni.
● Az átlagosnál gyakrabban mossunk kezet, arcot és hajat.
