Rossz irányba hajló lábakkal született az a kis zsiráf, akire műtét és egy merevítő várt kicsi korától kezdve. Szerencsére a kis zsiráf ma már jól van, de a merevítőt még hordani kell egy darabig.
Msituni névre hallgat az a kis zsiráf, akit három hónapos korában altattak el, mert a lábai rossz irányba hajlottak. Msituni az altatás alatt lábtámaszokat kapott, hogy ezek segítsék a járását. A kis borjú nem sokkal a születése után kapott egy ortotikus merevítőt, amit az első két lábára tettek az orvosok, mert szegényke felállni sem tudott a születési rendellenesség miatt. A San Diego Állatkertben született kis zsiráf csontjai nem megfelelően fejlődtek ki, ezért ezt túlnyújtással kezelnek, amiben segít a merevítő, amit állítanak időközönként.
Ebben segít a merevítő, amit egy altatáson műtét előzött meg. A zsiráfbébi születésekor már látszott, hogy a végtagjai nem megfeleően hajlottak, de a merevítő segítségével gyorsan megtanult járni, és anyukája mellett fedezi fel a világot az Állatkertben.
A zsiráfok egyébként a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlények. A szavannák lakója az ókortól kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű szafarikon és állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. Sztephanosz Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a zsiráf a magassága a tevéére emlékeztette, bőrének mintázata pedig a párducéra. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, így a zsiráf neve is sorra került. A nyakatekert „foltos nyakorján” név azonban nem gyökeresedett meg (talán jobb is nem)
