A harmadik helyen szerepelnek a hazai halálozási statisztikák listáján a mozgásszervi betegségek és sérülések a keringési rendszer betegségei, illetve a rosszindulatú daganatok okozta életvesztések után - derült ki a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet két évvel ezelőtti jelentéséből. De melyek azok a panaszok, amelyek a leginkább jellemzőek a hazai lakosság körében? A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő egy év eredményei alapján állította össze azt a listát, amelyből kiderül, milyen mozgásszervi panaszokkal keresik fel őket a leggyakrabban.
A tíz leggyakoribb mozgásszervi panasz:
- - nyak-, hát-, derékfájdalom
- - vállfájdalom
- - fejfájás
- - térd fájdalom, térdszalag problémák, térdízületi porckopás
- - csípőfájdalom, csípőízületi kopás
- - könyökfájdalom (többnyire tenisz- vagy golfkönyök)
- - lúdtalp
- - saroktáji fájdalom
- - csecsemő csípőszűrés (elsősorban szűrővizsgálat céljából)
- - kéz-, csuklófájdalom
Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos, orvos igazgató elmondta, a tünetek feltérképezése után kiderül, az esetek nagy részében a helytelen életmód okolható a panaszok kialakulásáért.
- A mozgásszegény, helytelen testtartással és sok üléssel járó életmód több mozgásszervi betegség kialakulásáért okolható, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy egyre fiatalabb korosztályokat is érintenek. A derék-, hát- és nyaki fájdalom mögött ráadásul lehet gerincsérv, isiász vagy piriformisz szindróma is, kísérőjelensége lehet egy elviselhetetlen migrén a nyakizmokat érintő krónikus izommerevség miatt, de előfutára lehet csontritkulásnak is. Ugyancsak kialakulhat tenisz- és golfkönyök izomfeszülés és rövidülés miatt, vagy kézfájdalom a sok mobilozás, számítógépezés miatt. Nem lehet persze általánosítani. Minden panaszt ki kell vizsgálni manuálisan és képalkotó eszközök, így röntgen és MR segítségével. Az emberi testben minden mindennel összefügg, ha valahol megbomlik az egyensúly, a szervezet máshol kezd kompenzálni, kialakítva ezzel újabb problémákat – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos.
Hozzátette, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rendszeres testmozgás – ami nemcsak sportolást jelent, ide tartozik a gyógytorna, vagy nyújtógyakorlatok végzése is -, hosszabb távon akár életet is menthet. Ugyancsak fontos a megfelelő, rostokban és vitaminokban gazdag táplálkozás, panaszok kezelése esetén pedig - alapos szakorvosi kivizsgálás után -, fizio- és fizikoterápia alkalmazása. A szakorvos szerint a mindennapi szokások kialakítása már gyermekkorban megkezdődik, ezért minél kisebb korban foglalkozzunk a mozgásfejlesztéssel. A szülő felelőssége, hogy a gyermeke felnőttkorban szeret-e majd mozogni: mutassunk jó példát, és olyan szabadidős programokat keressünk, amelyek során egész testünket átmozgathatjuk, lehetőség szerint a jó levegőn.
