Az már az enyhe kiszáradás jele, ha szomjasak vagyunk – hívták fel a figyelmet az Európai Hidratációs Intézet szakértői a múlt héti Vese Világnapján Ráadásul a szomjúság nem mindig megbízható jelzés, számos tényező befolyásolhatja. Különösen gyerekeknél, időseknél és bizonyos gyógyszereket szedők esetében nem elég, ha a folyadékbevitelnél csak a szomjúságérzetre hagyatkozunk.
Sokkal hasznosabb, ha a vesénk működésére figyelünk jobban. Ez a szervünk a fölösleges ásványi anyagokat és a vizet, illetve az anyagcsere folyamán a vízben oldódó salakanyagokat választja ki, amelyeket a szervezet nem hasznosít. Mindez vizelet formájában távozik testünkből, ideális esetben naponta 1–1,4 liter, a színe pedig világossárga.
A megfelelő folyadékbevitel segíti a normális veseműködést, ami a vizelettel együtt kiüríti a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat.
A számunkra ideális folyadékmennyiség megállapításához nincs szükség különösebb tudományos módszerre, normális veseműködés esetén testünk természetes visszajelzése, vizeletünk mennyisége és színe jelzi, hogy megfelelően hidratált-e a szervezetünk. Ha kevesebb, sűrűbb és sötétebb színű a vizelet, érdemes jobban odafigyelni a folyadékpótlásra, és tudatosan átalakítani szokásainkat, hogy a kívánt teljesítőképesség és jó közérzet mellett az egészségünket is hosszú távon megőrizhessük. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet, viszont a megfelelő hidratáltsági szint lényegesen csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.
Érdemes odafigyelni a napi ajánlott folyadékbevitel arányos elosztására is, mert a „kampányszerű” túlzott folyadékfogyasztás is megerőltetően hathat a veseműködésre. A túlzott folyadékbevitel és a napi 5 litert meghaladó vizeletmennyiség pedig a létfontosságú ásványi anyagokat is kimoshatja a szervezetből. Azt viszont fontos észben tartani, hogy a megfelelő folyadékbevitel mennyisége nagyban függ az egyéni és a környezeti tényezőktől, így a mozgástól, éghajlattól, hőmérsékleti viszonyoktól, várandósságtól vagy szoptatástól.
Különösen fontos, hogy eleget igyon az, akinek már veseköve alakult ki. Napi 2 liter, de akár 3 liternyi folyadék fogyasztásával már valószínűleg csökkenteni lehet a további kövek kialakulásának kockázatát. A folyadékbevitel nagy része, általában 70-80 százaléka származik italokból, a többit pedig szilárd táplálékkal visszük be.
A megfelelő folyadékmennyiség bevitelében fontos szerepe van a változatosságnak, hiszen nem csak a víz hidratál. A hidratáció segít testünknek a felesleges anyagok kiürítésében, ami azonban kiszáradás esetén lelassul, és gyakran kellemetlen tüneteket okoz. Fontos, hogy igyunk, hiszen a tápanyagok így jutnak el a sejtjeinkhez, ahol majd hasznosulnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég egész nap csak inni. A megfelelő anyagcseréhez a jól megválasztott táplálékbevitel is szükséges.
És még valami! Fokozottabban ellenőriztesse veséje állapotát az, akinek magas a vérnyomása, cukorbeteg, túlsúlyos, dohányzik, a családjában volt már vesebeteg, és 50 év feletti.
