Tökön innen, tökön túl
Bár a tökfőzeléken inneni élet is nagyon csábító azok számára, akik rajongói ennek az ételnek, fájdalom, a fan klub elég kis létszámú, mert sokan alapból elutasítják a tökös ételeket. Ez azért érthetetlen kicsit, mert a tök gyakorlatilag ízetlen zöldség, kizárólag azok a fűszerek és egyéb alapanyagok ízesítik meg, amelyeket főzése során használunk. Azok számára viszont, akik fenntartások nélkül imádják, nincs is jobb étel egy nyári napon, mint a jó tejfölös, kapros tökfőzelék, leginkább langyosan, esetleg egyenesen jéghidegen.
A tök igazi Jolly Joker lehetne pedig, hiszen éppen jellegzetes íz híján bármit készíthetünk belőle, krémlevest, főzeléket, fasírtot, rántott tököt, különböző hússal vagy más zöldségekkel rakott ételeket, tökös lecsót, édességeket (hiszen ha van répatorta, miért ne lehetne töktorta is, nem igaz?), sőt, még lekvárt is. Emellett egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy ára igen barátságos, kalóriatartalma pedig gyakorlatilag elhanyagolható, tíz dekával mindössze 31 kalóriát veszünk magunkhoz.
Korai öröm
Tavasszal, mikor megjelenik a piacon a 20-25 centi hosszú, halványzöld héjú tök, a zsenge példányokból a legjobb töltött tököt készíteni. A töltelék lehet bármilyen fűszeres darált hús, de persze készíthetünk hús nélküli változatot is, aztán nyakon önthetjük tejföllel, és a sütőbe tolva igen rövid idő alatt elkészül a friss, tavaszi étel, amire tél végén már annyira áhítozunk. Aztán ahogy haladunk előre a nyárban, a sárgás héjú tökök látványa megszokottá válik a piacon, ilyenkor már simán elmegyünk mellettük, mintha ott sem lennének. Pedig az árusok maximálisan megkönnyítik a dolgunkat, és elég megvennünk gyalulva a tököt, dolgunk sincs vele otthon már. Ha nem szeretjük a tökfőzeléket, próbáljuk ki a gyalult tökből készült „fasírtot”. Sózzuk be, majd csavarjuk ki a tököt, aprítsuk össze kissé, és a továbbiakban használjuk ugyanúgy, mint a darált húst. Tojással, fűszerekkel dolgozzuk össze, hempergessük prézlibe, és közepes lángon, bő olajban süssük ki. Mellé szervírozhatunk bármilyen mártogatóst, a siker biztosan nem fog elmaradni.
A többi rokon
A tökök családjába nemcsak a spárgatök tartozik bele, hanem a cukkini és a patisszon is, ez utóbbi aztán végképp méltatlanul mellőzött szerepben van. Noha igazán olcsón lehet hozzájutni a piacon – esetleg boldog, kerttel rendelkező barátoktól, ismerősöktől -, és rántva, töltve ez is nagyon jól használható zöldség, alig jut szerephez a városi konyhákban. Némileg ismertebb feldolgozási formája a savanyítás, ahol az apró, zsenge példányokat használják fel kiváló savanyúság készítésére.
A cukkini már inkább közkedvelt családtag, őt is használjuk töltve, rántva, grillezve, rakottasoknak, salátákba, sőt, húspótló fasírtszerű is készíthető belőle. Természetesen minél zsengébb, annál jobb, mert olyankor még kevés benne a mag, akár nyersen is elropogtatható. Amikor növekszik, öregszik, magjait érdemes eltávolítani, mielőtt legyaluljuk, vagy felkarikázzuk.
