„Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret.
A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.
„Az újszülöttek 10%-ának – azaz évente mintegy 9 ezer gyereknek az esetében annyira nyilvánvaló a sérülés, hogy azonnal bekerülnek az orvosi ellátásba. Ám ennél jóval több, a gyerekek további 30%-ának – Nógrád megyében 50%-nak - lenne szüksége speciális figyelemre és terápiára, mert ha ezt nem kapják meg csecsemőkorukban, akkor mire iskolába kerülnek, részképesség zavaraik komoly tanulási nehézségeket okoznak.” – tette hozzá Schultheisz Judit. Az ilyen gyerekek az általános iskolában saját magukat szegregálják, és nagyon kicsi az esélyük arra, hogy a felsőoktatásban tanulhatnak tovább. A spontán szegregáció pedig plusz költségeket generál a társadalomra.
A csecsemők a születéskor nagyon sérülékenyek, könnyen felléphet oxigénhiány, agyvérzés, agyödéma, anyagcsere-, vagy fejlődési zavar, amelynek hatására különböző mértékben sérül az idegrendszerük. Ha ezt idejében felfedezik, és komplex terápiával kezelik, akkor még a Down kóros, vagy autisztikus gyerekek állapotán is sokat lehet javítani.
„Az idegrendszer fejlődésébe való beavatkozást csak összetett, egységes elvek mentén rendezett terápiákkal lehet eredményesen kezelni, és egyszerre több szakorvosi és nem szakorvosi ágazat együttműködésére van szükség az eredményességhez.” – hívta fel a figyelmet Schultheisz Judit. Az alapvető probléma, hogy évente mintegy 30 ezer csecsemő kimarad a diagnosztikai és terápiás rendszerből a tárgyi feltételek hiánya miatt. Ehhez mindenekelőtt a védőnők és gyermekorvosok továbbképzésére a helyi szűrőrendszer hatékony kialakítására van szükség. A szűrés mellett olyan központok létrehozására van szükség, ahol az ellátásszervezés, a szakmai kooperáció, az oktatás és maga a terápia együttesen valósítható meg.
