Mi a közös bennük: fiatal lány, aki belenyal a fagyijába, és menő, öltönyös business man, aki hörpint egyet a kávéjából? Egyrészt az, hogy a hétköznapi aktust követően hirtelen mind a ketten fájdalomtól torz arccal odakapnak a szájukhoz, másrészt mind a ketten busás fizetséget kapnak maradandó színészi teljesítményükért. Ők az érzékeny fogúak táborát célzó gyártók reklámarcai.

Biztosan van különbség fogkrém és fogkrém, valamint fogkefe és fogkefe közt, de nem mindenki teheti meg (ideje és pénze függvényében), hogy a megbízható ábrázatú, csillogó mosolyú fogorvos rendelőjében kérjen tanácsot a fogápolási szerek hatékonyságáról.

Léteznek amolyan népi bölcsességek, amik bár kevésbé ezer sörtések, hajlítgathatóak és ötszáz komponenst számlálók, mint a fogak csiri-biri keféi és krémjei, mégis megállják a helyüket a fogápolás terepén.

A fogak érzékenységét - jobb esetben - az íny gyengülése okozza. (Rosszabb esetben egy rossz foggyökér, amin viszont már tényleg csak az ominózus rendelőben tudnak segíteni.) Ha az íny, ami mint egy védő takaró borítja a fogak gyökerét, meggyengül, a gyökerek védtelenné válnak a szájban lezajló eseményekkel szemben, és az bizony fáj.

Fagyi-lány és menő-man ábrázata például lehet, hogy kevésbé torzulna, ha nem izomból mosnák a fogukat, mivel ezzel pár év leforgása alatt sikerül ínyszöveteik egy részét jelentősen leamortizálniuk.

László is biztos mielőtt kiérdemelte volna a "szépek a fogaid" minősítést, rendszeresen nyúlt szájhigiéniás eszközökhöz, így kikerülhette a silány szájápolásnak azt a kellemetlen következményét, amit fogkőnek neveznek. A fogkőben tanyázó baktériumok ínygyulladást okoznak, így szintén nem kedveznek a fagylalt- és kávéfogyasztásnak.

Ugyanez elmondható a magas savtartalmú ételekről is, amik nem az ínyt, hanem a fogzománcot roncsolják, de mint tudjuk, az is részét képezi foggyökereink védőfelszerelésének. Szóval csak óvatosan a nagy mennyiségű tequila silver fogyasztással!

B.B.