"A szárnyas lények elsősorban az éghez, az isteni szférához tartoznak, ezért többnyire az égi lélek szimbólumai.
Égi üzenetek hordozóinak tekintették őket: ez az ősi jóslás alapja, védikus szövegek szerint a madarak az emberek iránti isteni szeretet megtestesítői.
A hinduizmus az áldozópapokat és a szertartási táncosnőket is madarak-nak nevezi.
A taoizmus a halhatatlanokat ruházta fel madár formával, ugyanúgy, mint a kereszténység az angyalokat, akik voltaképpen összekötői az égi és a földi létezésnek.
A Korán a madár kifejezést a sors szinonímájaként használja.
Kínában a káoszt egy vörös és egy sárga madár szimbolizálja.
De főként mindenhol a testtől különvált lelket jelképezi a madár motívum.
A gyermek Jézust néha kis madárral a kezében ábrázolták, amely a megváltott emberi lélekre utal.
A kereszténységben is az isteni hívásnak engedő lelkeket látják a vándormadarakban, s tavaszi visszatérésük egyúttal a feltámadás jelképe."
(Forrás: Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár, Bp.1990)
