"A szárnyas lények elsősorban az éghez, az isteni szférához tartoznak, ezért többnyire az égi lélek szimbólumai.

Égi üzenetek hordozóinak tekintették őket: ez az ősi jóslás alapja, védikus szövegek szerint a madarak az emberek iránti isteni szeretet megtestesítői.

A hinduizmus az áldozópapokat és a szertartási táncosnőket is madarak-nak nevezi.

A taoizmus a halhatatlanokat ruházta fel madár formával, ugyanúgy, mint a kereszténység az angyalokat, akik voltaképpen összekötői az égi és a földi létezésnek.

A Korán a madár kifejezést a sors szinonímájaként használja.

Kínában a káoszt egy vörös és egy sárga madár szimbolizálja.

De főként mindenhol a testtől különvált lelket jelképezi a madár motívum.

A gyermek Jézust néha kis madárral a kezében ábrázolták, amely a megváltott emberi lélekre utal.

A kereszténységben is az isteni hívásnak engedő lelkeket látják a vándormadarakban, s tavaszi visszatérésük egyúttal a feltámadás jelképe." 

(Forrás: Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár, Bp.1990)