A Föld természeti törvényei szerint ahol víz van, ott élet is van. A víz léte sokak számára evidens, hiszen, ha megnyitjuk a csapot, folyik belőle. Sajnos azonban mára már nem ilyen egyértelmű a helyzet még hazánkban sem. Amíg van víz, egyikünk sem aggódik a vízhiány miatt, azonban amint megszűnik valamilyen oknál fogva, hirtelen rájövünk, mennyi mindenhez van szükségünk a vízre. Biológiai szükségleteink mellett problémássá válik az általános higiénia csak úgy, mint a legtöbb alapvető házimunka. A világ számos országában a vízhiány alapvető probléma, vannak helyek, ahol szinte egyáltalán nincs jó minőségű, iható víz, és emiatt több ezer ember hal meg naponta.
Víz = energia
A Földet kék bolygónak hívják és a víz az, ami a kék színt kölcsönzi számára. Víz nélkül nem lenne élet a Földön, a világűrben a további élet utáni kutatás is elsősorban a víz keresését jelenti. Fizikai erejének köszönhetően a víz nemcsak fontos energiaforrás, hanem egy lehetséges, biológiai katalízis segítségével kinyerhető hidrogénforrás is. A víz körforgása a legerősebb anyagkörforgás a Földön. Évente megközelítőleg 500 billió tonna víz fut át rajta. Ennek a mennyiségnek csak 2,6 százaléka friss víz. A Föld teljes friss víztartalékának körülbelül 1 százaléka áll rendelkezésre emberi fogyasztásra, azaz a Földön jelen lévő összes víz 0,007 százaléka.
Víz = élet
A nem elegendő ivóvíz világszerte komoly probléma. A fejlett országokban élők csak nehezen tudják elképzelni, milyen lehet annak, akinek mindennap csak egy gondolata van, az ivóvíz. Habár gyakran kijelentjük, hogy majd’ szomjan halunk, aligha tudjuk elképzelni azt a helyzetet, hogy egy szennyezett pocsolyából vagy kútból igyunk. A Földön azonban közel egy milliárd embernek nincs hozzáférése jó minőségű ivóvízhez, emiatt gyakran nincs más választásuk, mint meginni a nem biztonságos vizet, ami akár meg is ölheti őket. Az emberi test 80%-a víz, amelynek fenntartására és pótlására a megfelelő mennyiséget folyamatosan biztosítanunk kell, hiszen az ivóvíz rendszeres fogyasztása nélkül fokozatosan kiszáradnánk, amelynek kezdeti jelei a fejfájás, száraz bőr és gyenge vesefunkciók, illetve az ionok és ásványi anyagok viszonylagos többlete szervezetünkben. A fizikai és mentális teljesítmény csökkenhet, zavar léphet fel, a hosszú távú kiszáradás pedig eszméletvesztéshez, majd szomjhalálhoz vezethet. A víz felelős a testünkben felhalmozódott fölösleges anyagok kiválasztásáért, szerepet játszik az anyagcserében, és része a véráramlásnak, amely során oxigént és széndioxidot szállít. Feloldja a vitaminokat, biztosítja a bőr és a nyálkahártya számára a megfelelő körülményeket, és az izzadás által fenntartja a testhőmérsékletet.
Víz nélkül az ember csak korlátozott ideig, legfeljebb 2-3 napig képes élni. A nem elegendő folyadékbevitel első jelei a szomjúság érzés, így a kiszáradt ember bármivel megpróbálja oltani a szomját, akár a nem biztonságos vizet is megissza. A koszos víz azonban komoly hasmenéses betegségeket okozhat, amely így még nagyobb kiszáradáshoz, sőt halálhoz is vezethet.
A víz hiánya, a víz minősége
Az ivóvíz hiányától szenvedő emberekről készült statisztikák valóban aggasztóak. A világon naponta több mint 5000 gyermek hal meg, mert nem jut megfelelő minőségű tiszta ivóvízhez . A szennyezett víz által okozott hasmenéses betegségek legveszélyeztetettebb alanyai a csecsemők és az öt évnél fiatalabb gyermekek. Évente több mint 1,4 millió gyermek hal meg olyan hasmenéses betegségekben, mint a kolera vagy a vérhas . Ez a szám ötször annyi, mint az AIDS és malária által okozott halálesetek száma összesen . Ha helyi szinten jobb egészségügyi körülményeket biztosítanak, a komoly hasmenéses betegségek 65%-kal, az ebből kifolyó halálesetek pedig 26%-kal csökkenthetők. Gyakran a probléma forrása nem a víz hiánya, hanem a koszos, nem biztonságos víz. Számos olcsó technológia létezik, melyek segítségével helyi szinten megoldható lenne ez a probléma. Ennek ellenére számos afrikai állam, például Ruanda, Angola, Eritrea vagy Sierra Leone népességének több mint fele nem jut elegendő ivóvízhez.
A vízhiány és a száraz időszak egyre gyakoribb jelenség Európában is. Az EU statisztikái szerint az elmúlt három évtized alatt a száraz időszakok jelentős megnövekedése (6-ról 13 százalékra) az európai gazdaság számára legalább 100 milliárd eurós költséget jelent.
Az egyik legkiterjedtebb száraz időszakot 2003-ban jegyezték fel, amely több mint 100 millió embert és az Unió területének hozzávetőleg egy harmadát érintette, és 8,7 milliárd eurós kárt okozott.
