A márkahűség, az ár-érték arány mérlegelése és a racionalitás az esetek többségében felülírja a puszta „legolcsóbbat keresem” attitűdöt - ezt tanúsítja az NRC piackutató reprezentatív kutatása, amelyet a 18‒59 éves magyar lakosság körében végzett. A termékkategóriák többségében az emberek fejében van egy olyan „számításba jöhető” márkalista, amelyre azokat az élelmiszereket „írja fel”, amelyekkel kapcsolatban jók a tapasztalatai, az ár-érték arány alapján megfelelőnek tartja, és persze meg is engedheti magának.
Havi nagybevásárlást a lakosság 86 százaléka tart, ennek főszereplői továbbra is a nők, de immár a férfiak kétharmada is aktívan kiveszi részét e feladatban. Bár az élelmiszerek a háromból két vásárló esetében lista alapján kerülnek a kosarakba, az emberek a hatalmas árukínálatnak, valamint az aktuális akcióknak és promócióknak köszönhetően a tervezettnél jó néhány árucikkel hajlamosak bővíteni az előzetesen összeírt tételeket. A bevásárlást végzők 43%-a bevallottan sokszor a kedvezmények hatására vásárol meg olyan terméket, amit eredetileg nem tervezett.
A kosarakban legnagyobb aránnyal az alapélelmiszerek kapnak helyet, bár a 18‒29 éves korosztály nagyobb eséllyel egészíti ki a kosarát nassolnivalókkal. A lakosság 56%-a jellemzően a bevált márkákat preferálja a legolcsóbb helyett, és mindössze 26% azok aránya, akik többnyire az ár alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket.
A legolcsóbb keresésére irányuló attitűd erőssége nagyban függ a termékkategóriától, bizonyos kategóriák esetén – kiemelten a kávé, tea, margarin/vaj és a szénsavas üdítők esetében – pedig szinte egyáltalán nem is jelentkezik.
