A szívelégtelenség a szív működésének zavara, melynek következtében a szív nem képes normális pumpafunkcióját – azaz a vér szövetekhez, illetve szövetektől történő elszállítását – a megfelelő módon ellátni. Ennek következtében a szervezet szervei, szövetei nem jutnak a normális működésükhöz szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Emiatt a beteg fáradékonyságról, nehézlégzésről, esetleg lábdagadásról számol be. Enyhébb esetekben ezek a tünetek csak terheléskor, súlyos esetekben azonban már nyugalomban is jelentkeznek - mondja - dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és szívizombetegségek munkacsoportjának elnöke.
Nemzetközi adatok alapján a felnőtt népesség mintegy 2-3%-a szenved szívelégtelenségben. A 65 év fölöttiek körében a betegség megjelenése elérheti a 10%-ot is.
Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek közel 50%-a meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú betegek fele nem éri meg az egy évet sem.
Ma Magyarországon 250-300 ezer ember szenved szívelégtelenségben. Évente mintegy 30-35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. Ugyanakkor 45–65 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az egy éven belüli újabb kórházi kezelés aránya. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül halálhoz vezet.
Éppen ezért nagy jelentősége van a prevenciónak. Fontos az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az elhízás elkerülése, a káros szenvedélyek – dohányzás, alkoholfogyasztás - mellőzése, amellyekkel számos szív- és érrendszeri betegség kialakulása megelőzhető. Ezek betartásával csökkenthetjük a szívelégtelenség kialakulásának valószínűségét is, ami az esetek döntő többségében már valamilyen meglévő szívbetegséget követően alakul ki.
Ha nem sikerült elkerülni a szív- és érrendszeri betegség (magas vérnyomás, koszorúér-betegség stb.) kialakulását, akkor az észlelését követően járjunk rendszeres orvosi kontrollokra, szedjük az orvos utasításainak megfelelően a fölírt gyógyszereket. A szívelégtelenség tüneteinek (nehézlégzés, lábdagadás stb.) észlelésekor pedig azonnal forduljunk orvoshoz. A szívelégtelenség kezelése meglehetősen összetett feladatot ró az orvosokra, amely az optimális gyógyszeres terápián túl magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását is. Ezek javítják a betegek panaszait, életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Amikor a gyógyszeres, illetve az eszközös terápia ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, vannak, akiknél lehetőség van műszívkezelés, illetve esetleg szívtranszplantáció alkalmazására.
Mint azt dr. Nyolczas Noémi hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű betegellátásban részesüljenek. Ez azonban - tette hozzá - leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében, az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.
