Egy esetben egy középvállalat vezetője HR munkatársat keresett, egy fiatal kezdőt szeretett volna felvenni. Az új munkatárs feladata viszonylag összetett lett volna tehát várhatóan sok stresszel járt volna a munkakör.
Ezért a vezető úgy gondolta, a legmegfelelőbb felvételi módszer a stressz-interjú lesz.
Behívta a jelöltet és minden bevezetés nélkül közölte, hogy választhat, vagy angol nyelven folyik az interjú, miközben magyar nyelven jegyzetel, vagy fordítva. A jelölt azt választotta, hogy magyarul beszél, és angolul jegyzetel.
Az interjú kb. fél órás volt, volt szó arról, hogy miért gondolja a jelölt, hogy alkalmas a pozícióra, miért nincsen még tapasztalata - holott kifejezetten pályakezdőt kerestek -, miért azt az iskolát választotta, miért nem egy másikat, milyen anyagokat kell egy bérszámfejtőnek átadni, hogyan interjúztatna egy adminisztrátort, stb. Még egyszer hangsúlyozom, kezdőt kerestek a pozícióra.
Majd a "beszélgetés" (tulajdonképpen csak jelölt-kritizálás) végén a vezető elkérte a jegyzeteket, és megállapította, hogy a jelentkező nem tud angolul, mert nem írt helyesen...
Az eset vége az lett, hogy a jelölt, miután kijött a vezető irodájából, elsírta magát, és a cég egy munkatársa még fél órán keresztül vigasztalta őt.
Ezek után vajon, szeretett volna a jelölt ennél a cégnél dolgozni?
Milyen tapasztalatot osztott meg ismerőseivel? És vajon használt-e cég image-nek az eset?
Hogyan csináljuk tehát jól? Mire kell figyelni?
Stressz-interjú esetében néhány alapelvet mindenképpen szem előtt kell tartani!
- ez az interjú technika csak extrém stresszel járó munkakörök esetén indokolt!
- az interjúztató csak olyan személy lehet, aki megfelelő szakképzettséggel (hr szakirányú vagy pszichológiai) rendelkezik és több (minimum 5) éves releváns tapasztalattal bír.
- megfelelően fel kell készülni, nem szabad ad hoc módon kritizálni a jelöltet, mert nem fogjuk tudni összehasonlítani a jelölteket egymással
- csak a reakcióikat szabad figyelni, nem elsősorban azt, amit válaszolnak
- soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagy nyomás alatt vannak a jelöltek, és a mindennapokban más reakciókat adnak.
- az interjú végén megfelelően kezelni kell a helyzetet. Nem hagyhatunk sérüléseket a jelöltben. Egyet sem.
Mi történik, ha nem így járunk el?
- elveszítünk egy vagy több értékes jelöltet, nő a kiválasztás ideje és költsége!
- nem hozza meg a várt eredményt, minden jelöltet kapkodó idegbetegnek fogunk látni
- rosszul választunk jelöltet, ami mindenkinek csalódás és veszteség anyagilag is
- ártunk a cégünk hírnevének (ne feledd a negatív reklám gyorsan terjed!)
- ártunk a saját szakmai nevünknek is, mert ha a jelöltet a jó szerencséje a következő interjúján egy szakemberrel hozza össze, ki fog derülni, hogy munkánkat felelőtlenül végeztük!
- valóban maradandó sérüléseket okozunk a jelöltben - ezt vegyük komolyan!
Forrás: www.humanmanufaktura.hu
