A táplálkozástudományi kutatók próbáltak utánajárni annak, hogy miért sikerül egyeseknek, másoknak pedig nem a fogyókúra. Bár nincsenek mindenkire érvényes egyértelmű szabályok, megvan a módja annak, hogyan lehet fokozni a hatékonyságot, amikor legközelebb eldöntjük, hogy leadunk pár fölös kilót - véglegesen.

A szakértők szerint a sikeres stratégia első lépése hogy reálisak legyünk. 'A sikertelenség első számú oka, hogy teljesen elrugaszkodott célokat tűznek ki maguk elé, túl sokat és túl gyorsan akarnak leadni.' - mondja Barbel Knauper, a montreali McGill Egyetem pszichológus professzora. Ahelyett, hogy megpróbálunk egy hónap alatt, mondjuk 7 kilogrammot lefogyni - ami teljesen esélytelen - előnyösebb a szakértők szerint, ha lassan és folyamatosan fogyunk fél vagy egy kilót hetente.

Knauper szerint az is komoly hiba, hogy gyakran nem rendelkezünk kész tervvel a 'társadalmi események' előtt. 'Ha az embernek mindig eltervezi, hogy mikor, hol és hogyan fog viselkedni, sokkal könnyebben célhoz ér.' - mondta el. Például, ha azt mondjuk magunknak, 'ma, amikor elmegyek a barátaimmal vacsorázni, nem fogok nagy adagot rendelni, hanem csak valami kicsit, és akkor is kitartok az elhatározásom mellett, ha próbálnak rávenni, hogy egyek többet.'

'A szocializáció az egyike a sikertelen diéták három fő okának' - mondja Dr. Michael Dansinger, a bostoni Tufs-New England Orvosi Központ orvos professzora. És a másik kettő? 'A hiányérzet és az unalom, amit az új étrend fölött érzünk' - mondta - 'ráadásul az egészséges ételek néha nehezebben elérhetőnek tűnnek, több előkészítést igényelnek és drágábbak, mint az egészségtelen ennivalók.'

Knauper szerint az is gond, hogy az emberek gyakran alulbecsülik az ételek kalóriaértékét és felülbecsülik a mozgással elégetett kalória mennyiségét. Egy vizsgálatban a szakember 132 önállóan fogyókúrázó nőt kért meg, hogy adjanak neki diéta tippeket, meséljenek a tuti módszerekről. Összességében a 132 nő 895-féle tanácsot adott, fejenként átlagosan hetet.

A kutatócsoport ezután megfigyelte a nőket, hogy melyik stratégia vált be. Végeredményben kevesen tartották be a saját maguknak felállított szabályokat. A leghatékonyabbnak a legegyszerűbbek tűntek - a kalória-bevitel csökkentése és a több mozgás. Sikeresek voltak még a következő fogadalmak is: a cukor-bevitel csökkentése, több gyümölcs, zöldség, vitamin és víz fogyasztása, kevesebb TV nézés, és ritkább éttermi vacsora.

Több sikertelen diéta után, Dansinger azt tanácsolja, hogy forduljunk segítségért. Ez lehet szakember, orvos vagy más egészségügyi dolgozó, de akár egy barát is, aki szembesít a kitűzött célokkal. A szakember azt is tanácsolja még, hogy vezessünk feljegyzéseket a napi kalória-bevitelről, és próbáljuk visszafogni, illetve mozogjunk legalább heti hét órát, súlyzózva és úgy is, hogy megemelkedjen a pulzusszámunk (statikus és aerob mozgás).

A Journal of the American Medical Association-ban, 2005-ben megjelent tanulmányban Dasninger azt írja, hogy a diéta eredményességével szorosabb összefüggésben áll az, hogy van-e egyáltalán fogyókúra terv, akármilyen terv, mint maga az étrend. Összehasonlította a Súly Lesők, Atkins, Zóna és Ornis diétát követő fogyókúrázókat és egy év elteltével nem talált lényegi különbséget a leadott kilók szempontjából. A diétázók összességégében 2-3,3 kilótól szabadultak meg.

A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.

Forrás: www.medipress.hu