Az alapvető funkció persze az, hogy érezzük, jó-e az étel, amit éppen megkóstolunk.
De már az is egyénenként változik, hogy kinek, mi jelenti a jót. Ami az egyiknek túl sós, a másiknak pont jó. Van, aki szereti a túl édeset, van, aki még a gondolatától is rosszul van. Sokan kifejezetten kedvelik a keserű italokat, mások irtóznak tőle. És még folytathatnánk az alapízekkel a felsorolást.
Próbálják meg felfedezni, hogy hányféle íz van abban az egy falatban, vagy egy kortyban, amit éppen a szájukba vesznek! S rájönnek, milyen jól megfér egymással az édes és a savanyú, a csípős és a keserű, vagy akár mind együttvéve - ha valóban jól van az étel elkészítve! S ez a felfedezés megmozgathatja fantáziájukat, s további felfedezésekre ösztönözheti Önöket is!
Egy-egy korábban ismeretlen ételben próbálják meg kitalálni, milyen fűszereket tartalmaz! Ha nem megy, kérdezzék meg készítőjét, s fedezzék fel a fűszerek sokféleségét. Melyik honnan származik? Mire jó, és miért kezdték el használni, akár évszázadokkal ezelőtt? S megnyílik Önök előtt egy új, színes világ! Miért jó ez, miért van erre szükség? - kérdezhetik.
Nos, az ízek felfedezése és élvezete által egész ízlésviláguk fejlődik. Kifinomultabbá válhat nem csupán az étkezésben, hanem az élet más területén. Színesebbé, igényesebbé, nyitottabbá tehetik egész személyiségüket. Ez pedig bölcsebbé, megfontoltabbá tehetik Önöket az élet minden területén, a családban, a munkában, emberi kapcsolataikban.
Nem felesleges rituálé "megadni az étkezés módját"! Lehetőséget teremt, hogy valóban élvezhessük az ízeket. Az élvezetes étkezés pedig oldja a bennünk lévő feszültséget, segít ráncba szedni gondolatainkat, meditálásra késztet, új gondolatokat ébreszt bennünk, s így összességében javítja lelki állapotunkat.
Megerősíti Önöket, s könnyebben felismerik, hogy az életben nem minden fekete, vagy fehér! Ahogy az étel sem csupán sós, vagy édes.
