Ha azonban a fenyegetést egy kicsit finomítjuk - "Ha nem tanulsz, elbutulsz" - már egy valódi, mindenkire, a felnőttekre is vonatkozó valós veszéllyel találjuk magunkat szemben.
"Nincs más betegsége a testnek, csak az, ami a szellemből ered" - írja egy helyen Szókratész. Az ember egész életen át tanul, információkat és tapasztalatokat gyűjt-raktároz. Illetve emlékezik. Az életkor előrehaladásával egyre rosszabban... Szerencsére a memóriát sokféleképpen lehet fejleszteni, élesíteni.
Az emberi agy a számítógéphez hasonlítható. A "jó memória" feltételezi az adatok sikeres bevitelét, tárolását és visszanyerését. Ahhoz azonban, hogy a számítógép jól működjön a softwareket folyton frissíteni kell, betölteni az egyes programok újabb és újabb verzióit.
Ugyanígy vagyunk az agyunkkal is. Ahhoz, hogy el tudjuk végezni feladatainkat, akár otthon, akár a munkahelyen újabb és újabb ismereteket kell szereznünk. Az információkat nem csupán befogadni és elraktározni, összefüggésbe hozni és felhasználni kell, hanem agyunkat rendszeresen tornáztatni is kell! A keresztrejtvényfejtéstől kezdve, a tudást próbára tevő társasjátékokon át különböző teszteken át sokféleképpen tarthatjuk frissen agyunkat, és így memóriánkat. Igen hasznos agyfrissítők a különböző csatornák műveltségi vetélkedői. Próbára tehetjük saját tudásunkat, felfrissítjük emlékezetünket és új ismereteket is szerezhetünk.
Bármily furcsának is hangzik agyunk pihentetésére is legjobb az "indirekt" szellemi tevékenység, pl. a zenehallgatás, vagy a fizikai aktivitás, pl. egy jó séta, kocogás, úszás. Így agyunkat egyrészt pihentetjük, nem terheljük új információkkal, ugyanakkor "rendet teremtünk" száguldozó gondolataikban, rendezzük a bennünket ért információáradatot.
Nyaraláskor az "aktív pihenés", nemcsak testünk, hanem agyunk fitten tartását is elősegíti.
Sokan egy bizonyos életkor után már úgy érzik, hogy nem bírnak több új információt, ismeretet befogadni, "ehhez én már öreg vagyok!" felkiáltással.
Az kétségtelen, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevesebb vér áramlik át az agyon, ezért az agysejtek kevesebb tápanyaghoz jutnak, ami ronthatja a memória állapotát, lassíthatja a felfogóképességet. Ezen egyébként megfelelő táplálkozással, bizonyos gyógynövényekkel (pl. ginszenggyökér, gingko biloba, fekete áfonya) hatékonyan lehet segíteni.
Valójában azonban nem feltétlenül arról van szó, hogy agyuk nem képes az új ismeretek befogadására. Sokkal inkább összefüggésben van azzal, hogy valaki mennyire nyitott személyiség, mennyire tartja meg, vagy veszíti el érdeklődését az információszerzésre, fogadja el, vagy utasítja el, hogy szűkebb, vagy tágabb környezete állandó változásban van.
Ha valaki tétlenségre kárhoztatja agyát, az nem csupán lemarad, és előbb-utóbb valóban nem tudja ellátni feladatait, hanem memóriája állapota is romlásnak indul. Azaz még azt is gyorsabban elfelejti, amit valaha tudott. Onnan már csak egy kis lépés a teljes elbutulás és eltunyulás.
