A nemek közötti diszkrimináció egyik legfontosabb terepe a munkahely, a foglalkozás. Ismerjük a nők hányatott történelmi sorsát az egyetemekre való bejutás küzdelmeitől, a munkavállalásig. A szociológiában használnak egy a fogalmat az "üvegplafont". Ez azt jelenti, hogy míg a középvezetői szinteken egyre több nő található, enyhítve ez által a nemek közti egyenlőtlenséget, addig a legfelsőbb vezetői körökbe nagyon kevés nő jut el. Nagy Beáta, szociológusnő kutatásai szerint a legújabb hazai jelenség az, hogy a vállalatoknál "üvegplafonba" ütköző nők felmondanak, és saját vállalkozást alapítanak. Kedvezőbb a trend a nemzetközi üzleti életben. A nemzetközi üzleti elit női képviselőinek befolyása évről évre nő. A legbefolyásosabb amerikai női menedzser Carly Fiorina a Hewlett-Packard elnök-vezérigazgatója.

Pedig a kelet-közép-európai vezető nők öntudatosak, bátrak, jobban kiállnak női mivoltuk mellett. Jó munkaerők, képesek vezetni egy nagy céget. A nőknek egyszerűbben megy a szervezés, pragmatikusabbak, jobb a humánpolitikájuk. A konfliktustűrő képességük s jobb, mint a férfiaknak - mondja Silvia Lepiarczyk, a Ringier Európa vezérigazgatója, a Ringier csoport igazgatótanácsának tagja.

Kik Magyarország legsikeresebb üzletasszonyai? Minek köszönhetik a sikerüket? Hogyan jutottak fel a csúcsra? Hogyan kellett megküzdeniük férfi társaikkal? Ezekre a kérdésekre ad választ a Magyar Hírlap Az 50 legsikeresebb magyar üzletasszony válogatása. A kiadvány szerkesztői egy kérdőíves felmérést is készítettek velük, hogyan értékelték saját helyzetüket, sikerességüket.

Sikerét mindenki saját személyes képességeinek tulajdonítja. Ehhez még a válaszolók 54 százaléka szerint kellett a munkához szükséges legmagasabb iskolai végzettség megszerzése is. Az üzletasszonyok többsége közgazdász egyetemi diplomával rendelkezik. Bevallásuk szerint senkit sem segítettek politikai kapcsolatai.

Ezzel szemben a barátok segítését 21 százalékban, 12 százalékban szülői, rokoni támaszt említettek. Sok nő a kitartásával magyarázza saját sikerét. Az olvasmányélményemből azt látom, hogy hallatlan kitartás, küzdés, hit és energia jellemzi ezeket a hölgyeket. Optimizmus, empátia, és néha a családi élet feláldozása kellett az eredmény eléréséhez.

A többség úgy ítélte meg, hogy segítette karrierjét az, hogy nő, míg 18 százalékban egyértelmű hátránynak minősítették a nemüket. A hölgyek 18 százaléka élt is a neméből fakadó előnyökkel. 12 százalékuk beosztottjainál nem csak főnöki, de női eszköztárát is bevetette. Téves az a feltevés, hogy a nők a férfiakkal szeretnek inkább dolgozni, hiszen négyszer többen kedvelik a női kollégákat. 18 százalékuk szereti jobban a férfi, s csak 6 százalékuk a női főnököket.

A siker egyik fő mutatója a tartóssága. A vezetők 70 százaléka legalább 10 éve ugyanannál a vállalatnál dolgozik, de van olyan is aki már 43 éve. Legalább 10 éve első számú vezetőként irányítja a céget 69,7 százalékuk. 54,5 százalékuk már legalább 20 éve vezet céget. A kiadványban szereplő üzletasszonyok összesen kétszázmilliárd forint árbevételt produkáló céget irányítanak. Banki és pénzügyi területen több mint háromezermilliárd forintnyi eszközállomány felett rendelkeznek. A sikeres vezetők 70 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy társaságának árbevétele a triplájánál is többel bővült. A válaszadók több mint fele létszámgyarapodásról is beszámolt.

A válaszolók 70 százalékának van férje, igaz 30 százalékuk már legalább egyszer elvált. A barátok 67 százaléknál nem változtak. A sikeres üzletasszony gondos anya, házi tündér is egyben. Nagy Beáta szociológus szerint a női karrierek legfőbb akadálya a nő többes teherviselése, vagyis a kereső tevékenységen túl a feleség, az anya szerepét is be kell tölteni, s a házi munkát is el kell végezni.

Az asszonyok többsége személyesen is gazdagodott. 12 százalékuk vagyona legalább ötvenszeresére nőtt. De sokan nem vették ki a nyereséget a vállalkozásból, hanem visszaforgatták, így személyes vagyonuk nem nőtt oly mértékben. A siker példaképek 88 százaléka a gyermekeit tartja a legfontosabbnak, rájuk költik a legtöbbet. Második helyen a személyes szükségletek állnak, 42 százalékuknál, míg a férjekre, barátokra csupán 15 százalékuk áldoz. A személyes szükségletek közül az utazásra (57%), a megjelenésre, ruhára (39%), szépségápolásra (24%), ékszerre (12%), valamint a lakásra (27%) és a kertre (15%) költenek szívesen. Viszont a szerencsejátékokra, költséges szórakozásra egyikük sem költ. A sikeres üzletemberek sokkal többet adnak magukra, mint hölgytársaik. A magyar üzletasszonyokra nem jellemző, hogy Armani kosztümökben járjanak, megelégszenek egy gyenge közepes szinttel. A hazai sikeres nők sajnálják erre a pénzt, hiszen egy nívós táska pl. 800 eurónál kezdődik.

Az üzletasszonyok kedvenc időtöltése az olvasás (73%), második helyen a síelés és a kultúra: mozi és színház áll. Ezen kívül szeretnek még kertészkedni, kirándulni. A sikeres nőknek nincs oly klubéletük, mint a férfiaknak. A tipikus menedzsersportokban (vitorlázás, tenisz, golf) is elvétve bukkannak fel csak nők. Ha mozogni szeretnének, akkor inkább a tornát választják. Fitneszbe jár 36 százalék, úszik 30 százalék, fut, 18 és teniszezik 3 százalékuk. S mindössze csak 3 százalékuk ül szívesen a tévé előtt. Az egészségi állapotuk nagyon jónak mondható. 71,8 százalék mondta azt, hogy semmi baja. A tipikus menedzser betegségek közül, gyomorpanasza van 15,7 százaléknak, nyugtatót szed 6,5 százalék, magas a vérnyomása 6 százalékuknak.

Hol dolgoznak a válogatás sikeres asszonyai? A legtöbben a divat és textiliparban, pénz- és bankvilágban, ingatlanfejlesztés, építőipar területén, idegenforgalomban, reklámszakmában, ezen kívül kereskedőként, nehéziparban, kozmetikai iparban, vegyi és műanyagiparban, egészségügy területén, bortermelésben, autós cégnél, színészként.