Közeleg június 30-a, a földhasználók számára törvényben előírt határidő területük parlagfű-mentesítésére. A parlagfű irtása mindannyiunk érdeke, a fertőzött területek gondozása nem csak a parlagfű allergiások tüneteinek enyhítését szolgálja, de segíti az újabb allergiás megbetegedések megelőzését is.

A parlagfű terjedése
A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot – mondta el dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközpont allergológus, tüdőgyógyász orvosa. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.

Tünetcsökkentés és megelőzés
A parlagfű allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így a parlagfű virágzása idején a pollenterhelés rendszerint különösen nagymértékű. A növény irtásának célja azonban nem csak az allergiás tünetek csökkentése, a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de a megelőzésének szempontjából is kiemelten fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, a mik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.
Környezetünk védelme, a leggyakoribb és legsúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.

Tépés, kaszálás és vegyszeres gyomirtás
A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A növény irtását már ebben az időszakban megkezdhetjük. A leghatásosabb, ha a növényt gyökérzetével együtt eltávolítjuk a talajból. Természetesen ez a módszer nagyobb területeken nehezen kivitelezhető, itt a leginkább alkalmazott módszer a kaszálás. A parlagfű azonban lekaszálva napok alatt újra hajt, így kiirtásuk szinte lehetetlen.
Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapok. Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.
A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál kissé bonyolultabb művelet. Itt a környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!).

forrás: www.allergiakozpont.hu