A D-vitamint zsírban oldódó vitaminként ismerjük, pedig valójában ez egy hormonszerű előanyag, amelyre szinte valamennyi szervrendszerünk működéséhez szükség van. Mintegy 80%-a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben, 10-20%-a pedig kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítható. De legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin szint eléréséhez, ezért a kezelőorvos javaslata alapján alkalmazott készítményekkel való pótlásra van szükség. A D-vitamin elsődleges feladata az erős csontok és fogak kialakítása, de rendkívül fontos szerepet játszik az immunrendszer erősítésében, az idegrendszer, a szív- és érrendszer egészségében, valamint az inzulinszint szabályozásában is.
A D-vitaminhiány számos betegség oka lehet
A D-vitamin pótlása Magyarországon az őszi-téli időszakban, október és március között a legfontosabb. Ilyenkor a napsütéses órák számának csökkenése miatt szervezetünk nem jut hozzá a szükséges napi mennyiséghez, és a D-vitaminszint rövid idő alatt a normál tartományként meghatározott 75 nm/l érték alá eshet. A napsütésen túl a D-vitaminszintet meghatározza még a testsúly, a bőr, a pigmentáció, a nem, és az életkor is. Egy túlsúlyos ember esetében például a zsírsejtek még azelőtt felszívják a D-vitamint, mielőtt az a véráramba kerülhetne. A sötétebb bőrpigmentációjú egyéneknél a bőrben található melanin szint akadályozza a D-vitamin felvételt, az életkor előrehaladtával, pedig a szervezet felvevő képessége csökken. A Semmelweis egyetem korábbi felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság 95%-a szenved valamilyen mértékű D-vitaminhiányban. Ez számos civilizációs betegség, például daganatos megbetegedések, magas vérnyomás, meddőség, asztma, szív- és érrendszeri betegségek, agyvérzés, sőt felnőttek esetében a 2-es típusú cukorbetegség és a túlsúly kialakulásának kockázatát, valamint a depresszióra való hajlamot is megnöveli, és mintegy 60%-kal csökkenti a koncentrálóképességet.
Megnövekedett kockázatok
Több tanulmány is boncolgatta már azt a felvetést, mi szerint a D-vitaminhiány kifejezetten a szívelégtelenség, a stroke, és további szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Egy néhány éve készült, több mint 850 000 ember adataira épülő analízis is megerősítette ezt, megállapítva: a D-vitaminhiány súlyosságával arányosan nő a halálozás kockázata. A kutatás eredményei szerint, a D3-vitamin vitaminhiány pótlására való alkalmazása a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát 60, a tumoros halálozásét 59 minden egyéb eredetű halálozásét pedig 49 százalékkal csökkentette.
Egyes kutatások szerint az alacsony D-vitaminszint olyan folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek fogékonnyá tesznek az érelmeszesedés, ezáltal pedig a magas vérnyomás kialakulására, megduplázva a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy a D-vitamin pótlása már kialakult betegségek esetén javít-e a kórállapoton, vagy csökkenti-e a halálozás rizikóját, erre az összefüggésre a következő évek klinikai vizsgálatai adnak majd választ.
Adagolás
A D-vitamin adagolására vonatkozó ajánlást hamarosan frissíti a szakma. De általánosságban elmondható, hogy a javasolt adag közel tízszeresére emelkedett az elmúlt évtizedekben. Hazánkban a D-vitamin ajánlott napi bevitele a 2016-ban elfogadott orvosi konszenzus alapján csecsemőknek 400-1000 NE. 1 és 6 éves kor közötti gyermekeknek 600-1000 NE, 6 éves kor fölött 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500–2000 NE, terhes nőknek pedig szintén 1500–2000 NE. Túlsúlyos felnőtteknek 3000-4000 NE szükséges megelőzésként.
Tudatosság
Az egészségtudatos életmód kialakításának részeként ne feledkezzünk meg az állandó D-vitaminpótlásról sem. Hiszen ez jelentősen csökkentheti nem csak a szív- és érrendszeri betegségekre, hanem számos további megbetegedésre való hajlam kockázatát. Ha mindezek ellenére mégis rendellenességet találnak, a beültethető kamrai eszközök mellett, immár számos olyan innovatív gyógyszeres kezelési lehetőség áll a betegek rendelkezésére, melyek a betegek kényelmét és életminőségének megőrzését szolgálják. Mindenképpen keresse fel kezelőorvosát, egyeztessen vele minél gyakrabban, akár a legjelentéktelenebbnek tűnő jelekről is, hiszen a stroke kialakulását és annak akár maradandó következményeit előzheti meg!
Ez is érdekelhet:
Egyre több stroke-ot okoz a koronavírus
