Már láthatja a nagyközönség a kritikusan veszélyeztetett kubai, más néven rombuszkrokodilokat, akik nemrégiben érkeztek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az öt állat még nagyon fiatal, így hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra fognak nőni.
A nagyközönség szeme láttára fog megnőni a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb látnivalójának számító öt kubai krokodil. A frissen érkezett állatok még csak kétévesek, így testhosszuk sem sokkal haladja meg a fél métert. Ám az elkövetkező években folyamatosan gyarapodva idővel kétméteresnél is nagyobbra nőhetnek majd. Egyelőre inkább aranyos, semmint félelmetes a megjelenésük, bár egy ekkora krokodil is támadhat, ha fenyegetve érzi magát. A nagyközönség az állatkerti Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében láthatja őket.A kubai, vagy másik nevén rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer) a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor, amelyek viszonylag gyakori lakói az állatkerteknek is. Vadon élő kubai krokodilok ma már csak a kubai Zapata-félsziget mocsárvilágában, illetve az ugyancsak Kubához tartozó Ifjúság-szigeten fordulnak elő. Eredetileg a vadászat miatt ritkultak meg, ma pedig a viszonylag szűk elterjedés rontja az állomány túlélési esélyeit, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján a kubai krokodil kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel.Méretét tekintve közepes termetűnek mondható, a kifejlett állatok hossza általában 2-3,5 méter, de egyes feljegyzések szerint a múltban ennél nagyobb példányokat is megfigyeltek. Méretéhez képest eléggé agresszívnek számít. A természetben a fiatal állatok általában halakon és puhatestűeken élnek, a nagyobbak pedig a halak mellett előszeretettel fogyasztanak teknősöket is. Fogazatuk valamelyest idomult is ehhez a táplálékhoz, mert amíg az elülső fogak inkább hegyesek, és a zsákmány csúszásmentes ragadására szolgálnak, a hátrébb lévő fogak valamivel tompábbak, így ideálisak a teknősök páncéljának összeroppantására.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint száz éve foglalkoznak krokodilok tartásával. Egy évszázad alatt összesen nyolc különböző faj bemutatására volt példa, így a múltban pápaszemes kajmánokat, Sakáre-kajmánokat, fekete kajmánokat, mississippi aligátorokat, kínai aligátorokat, nílusi krokodilokat és bordás krokodilokat is láthatott már az Állatkert közönsége, illetve egyszer, rövid ideig voltak már kubai krokodilok is. Jelenleg – a nemrég érkezett kubai krokodilok mellett – még egy krokodilfajjal, a mississippi vagy csukaorrú aligátorral találkozhatnak a városligeti intézmény látogatói.
A hazai állatkert
ek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje közül pedig az élmezőnyben, a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, az úgynevezett Sheridan-lista szerint. A listán Budapest Hamburgot és Londont is megelőzi.
