Miközben C-vitaminból és egyes B-vitaminokból teljesítjük az ajánlásokat, az A- és D-vitamin kapcsán ez már nem mondható el. Utóbbiból átlagosan csak a szükséglet felét vesszük magunkhoz. Ehhez hasonlóan rosszul állunk a számos anyagcsere-folyamatban részt vevő biotin esetén, de B5-vitaminból és folsavból is csak minden második ember jut elegendő mennyiséghez. Az ásványi anyagok terén kissé jobb a helyzet, de kalciumból, vasból vagy éppen cinkből többet kellene fogyasztanunk.
- A kiegyensúlyozott étrend önmagában képes fedezni az egészséges ember tápanyagszükségletét, kivéve a D-vitamint, amelyet főleg télen, a napsütés hiányában kell kiegészítő formájában fogyasztani. Télen a szervezet vitamin- és ásványi anyag-ellátottsága romlik, ennek ellensúlyozására sok zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, viszont frissen még nem kaphatók. Jó alternatívát jelenthetnek a savanyúságok, de sokan inkább a különböző étrend-kiegészítők szedését választják - mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
A szakértő azonban felhívja a figyelmünket, hogy az ilyen készítmények között eltérő neveken, de nagyjából hasonló összetétellel többet is találhatunk, ezért a legjobb, ha szedésüket a túladagolás elkerülése érdekében orvossal vagy dietetikussal egyeztetjük.
Étrendünk kiegyensúlyozásában a körültekintő választás is segíthet. Az élelmiszerek egy részét a gyártási folyamat alatt vitaminokkal, esetleg ásványi anyagokkal dúsítják, így azok tápértéke megemelkedik, többletforrásaikkal hozzájárulnak a napi szükséglet fedezéséhez. Ezt legtöbbször önkéntesen teszik, bár van példa az állam által előírt kötelező dúsításra is, Ausztriában csak jódozott konyhasót lehet forgalmazni, az Egyesült Államokban a liszteket kell B-vitaminnal és vassal kiegészíteni, Belgiumban pedig csak A- és D-vitaminnal dúsított margarinok kerülhetnek forgalomba. Egyes vitaminokat technológiai célból is használhatnak az élelmiszerek előállításakor, a C-vitaminnal savanykás ízt, az A-vitamin előanyagával, a béta-karotinnal pedig sárgás színt lehet adni a termékeknek. A gyártó dönthet úgy is, hogy a feldolgozáskor bekövetkező tápanyag-veszteségeket pótolja a pluszban hozzáadott anyagokkal, de a legtöbbször az élelmiszerek természetes vitamin- és ásványi anyag szintjét növelik meg a dúsítással.
Magyarországon jelenleg nincs kötelező jellegű előírás a dúsításra, a boltokban azonban számos vitaminnal vagy ásványi anyaggal kiegészített terméket találhatunk, melyek fogyasztása segíthet a téli-tavaszi vitaminhiányok elkerülésében. Vásárolhatunk C-vitaminnal dúsított gyümölcslevet, kalciummal, vassal és D-vitaminnal kiegészített gabonapelyheket, B6- és D-vitaminnal értékesebbé tett probiotikus joghurtitalt, cink és vas hozzáadásával készül kakaóport vagy éppen emelt A- és D-vitamin-tartalmú margarint is. A szakértő szerint fontos ellenőrizni a csomagoláson látható adatok segítségével az állításokat.
- A hatályos jogszabályok szerint a dúsított élelmiszerekben a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak jelentős mennyiségben kell jelen lennie. Számszerűsítve ez 100 gramm vagy ml, esetleg egy adag esetén legalább az ajánlott napi bevitel 15, italok esetén 7,5 százalékát jelenti. Az értékeket ráadásul a címkén kötelezően fel kell tüntetni, a vitaminok és ásványi anyagok esetén a napi beviteli referencia érték (NRV) százalékában is megadva. A gyártóknak azt is garantálnia kell, hogy a minőségmegőrzési időszak végéig csak igen csekély mértékben csökkenhet az értékes mikrotápanyagok mennyisége. -
Többekben azonban kétségeket ébreszt, ha a természetes élelmiszerek vitamin- vagy ásványi anyag-tartalmát mesterségesen emelik meg. A szabályozás azonban minden szempontból védi a fogyasztókat, mondja Antal Emese.
- Leginkább a túladagolás veszélye igényel figyelmet, hiszen sokan étrend-kiegészítőket is használnak egészségük megóvására, és így a napi ajánlott mennyiség többszörösét vehetik magukhoz. A gyártóknak azonban ezt figyelembe kell venniük, az átlagos fogyasztási adatok alapján meghatározva, milyen dúsítást alkalmaznak termékeikben. Garantált, hogy még dúsított élelmiszerek fogyasztása mellett sem léphetjük túl a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó biztonságos legfelső szintet, amit a rendelet meghatároz. A fogyasztók védelmét szolgálja továbbá az a tilalom, mely szerint feldolgozatlan élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy hús esetén nem megengedett a dúsítás, miként az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetén sem. -
A növekvő egészségtudatosság részeként sokan keresik a vitaminokkal, ásványi anyagokkal kiegészített élelmiszereket. Ezek fogyasztása hozzájárulhat a szervezet napi szükségletének fedezéséhez a létfontosságú anyagokból, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez csak egy része a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásnak, amelyben valamennyi tápanyag bevitelére figyelmet kell fordítani. Érdemes tudatosan vásárolni a boltokban, melyhez nagy segítséget ad, ha figyelmesen megnézzük a termékek címkéjén található adatokat, információkat.
(Az anyagot lektorálta: prof. dr. Bíró György)
