Földünk gazdaságában és társadalmában végbemenő változások fontos jellemzője az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló átfogó társadalmi struktúra kialakítása, az élet egyre több területének globalizálódása, az egyén szerepének előtérbe kerülése. A változások egyik fő mozgatója az "információs forradalomnak" is nevezett jelenség. A csúcstechnológia két fontos területén: a számítástechnika és a távközlés terén, nemcsak a mennyiségi és minőségi teljesítmény-növekvő ütemű fejlődése, hanem a két terület egymáshoz való rohamos közeledése és az alkalmazásokban való együttes megjelenése, integrációja figyelhető meg.
Az információs technológiák integrációjának lényeges következménye, hogy a gyorsan bővülő nemzetközi számítógépes hálózatokon földrajzi és politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen keresztül az óriási és naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés, valamint a sokoldalú kommunikáció. Az információ terjedése és az ezzel járó folyamatok az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Globális Információs Társadalomnak.
Az információs társadalom Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódást jelenti, ha időben és kellő mélységben, tudatosan készülünk és veszünk részt a még alakulóban levő, de rendkívül gyorsan fejlődő folyamatokban.
Az előrejelzések szerint lendületes emelkedésre lehet számítani számítógépek elterjedésében: 2005 végére már 1,17 milliárd felhasználóra lehet számítani a világban. A felhasználók számának dinamikus növekedését egyértelműen a vezeték nélküli, mobil hozzáférést biztosító eszközök elterjedésétől várják, amelyek - új technológiáról lévén szó - elsősorban a fejlett országokban idéznek elő jelentős változásokat.
A számok bármennyire is elképesztők, az információs forradalom a világ nagyon kevés országát, így a Föld népességének csak kisebbik hányadát érinti. Az iparosodott, fejlett országok adják a Föld népességének mindössze 15 százalékát, ezzel szemben az internetet elérni képes összes felhasználó 88 százaléka is ezekben az országokban él. Az iparilag legfejlettebb országokban már a lakosság 44 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. A fejlett országok olyannyira kialakították a saját régióik közötti információs és kommunikációs hálózatot, hogy a fehér foltok egyfajta információs underclass osztályba kerülnek.
A digitális szakadék fogalom használata leggyakrabban a modern információs és kommunikációs eszközök (mint például telefon, számítógép, internet, mobil, stb.) hozzáférési és használati különbségeit írja le. Ki, hol, milyen gyakorisággal fér hozzá, illetve használja ezeket az eszközöket? Leegyszerűsítve: ki, milyen gyorsan és mértékben tud jártasságot szerezni a digitális írástudásban, azaz ki, milyen gyorsan és mértékben tud az információs társadalom tagjává válni?
Napjainkban, amikor az általános fejlődést sokszor azzal jellemezzük, hogy haladunk az információgazdaság és az információs társadalom felé, nem gondolunk arra, hogy ez jó esetben is csak a világ népességének arra a 25-26 százalékára vonatkozhat, ahol az egy főre jutó GDP értéke eléri a háromezer dollárt. Az emberiséget a termelési szintbeli két nagyságrendnyi különbség mellett az évszázadokban mérhető fejlettségi eltérések is megosztják. Az össznépesség kereken negyedére vonatkoztatva beszélhetünk tehát az információgazdaságról és az információs társadalomról.
A tanulmányok szerint a technika rohamléptekkel halad előre, hiszen 1993-ban még csak kevesebb mint egymillió internetezőt tartottak számon, 2002-ben pedig a számuk már meghaladta a 600 milliót, világméretű távközlési hálózatok születtek, aminek következtében ma elméletileg a világ összlakosságának a 95 százaléka számára biztosított a rádióadások, 89 százaléka számára a tv-adások vétele, és 81 százaléka számára elérhető a vezetékes vagy mobiltelefonok hálózata. A műszaki haladás áldásainak az élvezete azonban ma legfőképpen csak a világ fejlettebb felén élők számára biztosított.
Hazánkban jelenleg kb. 2,5 millió ember használja az internetet. A hazai digitális megosztottság abból fakad, hogy vannak, akik előbb kezdik el használni az információ technológiai eszközöket, míg mások sokkal később, vagy várhatóan soha. Általában információszerzésre, kapcsolattartásra és szórakozásra használják leginkább.
Magyarországon a lakosság 28, a vállalatok 78 százaléka használta rendszeresen az internetet az elmúlt év elején, hazánk mindkét adattal az Európai Unió sereghajtói közé tartozik - szól a Magyarorszag.hu híre. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az unióban lakó 16-74 éves emberek 47 százaléka vette igénybe a világhálót tavaly január-márciusban (a 16-24 éves kategóriában 75), míg a cégek közül az év első hónapjában 89 százalék használta azt rendszeresen.
A lakosság körében a legnépszerűbb Svédországban (82 százalék), Dániában (76) és Finnországban (70) volt az internet, míg legkevesebben Görögországban (20 százalék), Magyarországon (28) és Litvániában (29) dolgoztak, vagy töltötték szabadidejüket a világhálón. A cégek körében ugyancsak Dánia és Finnország vitte a prímet (97-97 százalék) Belgium és Svédország előtt (96-96), míg Magyarországnál alacsonyabb arányban csak Portugáliában (77 százalék) éltek a cégek a háló adta lehetőségekkel. A magyar adatok szerint a férfiak 30 és a nők 26 százaléka használta az internetet a vizsgált időszakban. A háztartásoknak mindössze hat százaléka rendelkezett szélessávú kapcsolattal tavaly márciusban. (Forrás: http://www.civil.info.hu/modules.ngo?name=News&file=article&sid=771)
A technika rohamosan fejlődik. Egyre jobb, nagyobb teljesítményű technikai berendezések könnyítik az életünket, de ugyanakkor leckét is adnak nekünk. Ma már nem csodálkozunk, ha az idős néni a bevásárló szatyrából előkotorja a csörgő mobiltelefonját, vagy ha az óvodás gyermekünk mobilt kér ajándékba. A számítógép-használat is szükséges képességgé lépett elő: Hamarosan az ügyintézések is elektronikus úton történnek, megszűnik a sorban állás. Bárhol vagyunk a világban egy maroktelefon segítségével "képben" lehetünk, kapcsolatot tarthatunk bárkivel. A technika diktálta iramot tartanunk kell, s ehhez kell igazodnunk mindenféle tekintetben. De emellett is meg kell maradnunk érző-érzékeny embereknek, nem engedhetjük, hogy mikrochip vezérlésű robotokká váljunk, hogy elszemélytelenedjenek a kapcsolataink. A jelszó: embernek maradni mindenfajta körülmények között!
