Ne gondoljunk arra ugyanakkor, hogy ez a személy minden ilyen esetben feltétlenül ítélkezik is - nem, ő csak a viszonylag gyors döntés híve. Szerinte ez mutatja, hogy ő hatékony: már jöhet is a következő probléma, amelyet ugyancsak gyorsan megold.
Ez a stílus, tempó kihat az egész életére: "viszonylag szervezett és hatékony; megtervezett és szervezett életet él, hajlamos listákat írni és azok szerint cselekedni" (Renee Baron és Elizabeth Wagele: Játékos Enneagram, Leela Alapítvány, Budapest, l998., 140. o.).
A kulcsszó a hatékony=kompetens. Kompetencia motívumnak hívjuk azt a csak az embergyerekre jellemző belső hajtóerőt, amely már a néhány hetes (!) csecsemőnél megfigyelhető és konzekvensen érvényesül (mint az állatok kölykeinél a tájékozódási reflex).
A csecsemő hatékony akar lenni: elérni, hogy ne féljen, ne fázzon, ne maradjon éhesen - és ennek érdekében azonnal riasztja a környezetét. Ma már hála Istennek nem a rosszemlékű Spock doktor könyvei alapján gondozzák, nevelik az anyák gyermekeiket. Így nyugodtan felvehetik, ha sír, ha jelez, riaszt a baba.
Az ismétlések, megerősítések következtében így megtapasztalhatja a baba, hogy tényleg hatékony.
Ez az élmény segít megőrizni a duáluniós érzést: a csecsemő valahányszor ébren van és jelez, mindig észlelheti maga mellett/körül az édesanyját. Ezért természetesnek tarthatja, hogy a mama és ő még mindig egyek...
Arra is jók ezek a megerősítő ismétlődések, hogy a kompetencia motívum rendszeres működése egy néhány hónap elteltével olyan meggyőződést alakítson ki a csecsemőben, mely szerint ő belülrőlkontrollálni képes a vele és a körülötte történteket
S ha a mama viselkedését a környezet (családtagok, rokonok, később a bölcsöde-óvóda) is inkább erősíti, mint gyengíti - a gyerekben a kompetencia motívum érvényesülése miatt megszilárdul ez a meggyőződés, és belső kontroll attitűddé válik. Az attitűdben van egy megismerési (kognitív), egy érzelmi-indulati (affektív-emocionális) és egy cselekvésre mozgósító összetevő.
Nézzük ezek megjelenését egy konkrét példán keresztül - s így térünk vissza az ítéletmondó hajlamhoz:
Ha a kisgyerek felébred, tekintetével és szaglásával is az anyját keresi, és legtöbbször azt kell megtapasztalnia, hogy a mama nincs jelen (megismerési összetevő). Ez azonnal szorongást vált ki benne (érzelmi-indulati összetevő). A szeretetteljes, óvó-gondoskodó anyai viselkedés hatására azonban olyan emléknyomok is aktivizálódnak (megismerési összetevő), hogy ha a baba hívta a mamát, ő megjelent, tisztába tette és megszoptatta a csecsemőt. Ezekhez az emléknyomokhoz kellemes érzelmek felidéződése csatlakozik. A belső kontroll attitűdű baba ezért nem sírni kezd ébredés után, hanem "beszélni" kezd az ő nyelvén - hívja a tejszagút (cselekvési összetevő).
A szorongás helyett tehát a bizalom irányítja: érzi, hogy nem kell sírnia; tudja, hogy a mama akkor is megjelenik, ha ő csak a gőgicsélésével hívja.
Felnőttként könnyen lesz ítéletmondó hajlamú s egy kicsit belső kontroll attitűdű. Viselkedése során felmutatja az attitűd mindhárom komponensét: gyorsan hoz ítéletet a gondolkodást és az érzést használva, hogy cselekvéssel minél előbb lezárja a dolgot.
Folytatjuk. Addig is konzultációs lehetőség: csikyantal.uw.hu.
